A kisadózó vállalkozások tételes adójáról szóló törvény szabályrendszere

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Országgyűlés elfogadta a kisadózó vállalkozások tételes adójáról szóló törvényt, mely a korábbi kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv.) szerinti kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA) helyébe lépő új tételes adó (KATA 2) szabályait határozza meg.

Az új adózási módot a KATA szabályaitól eltérően csak a főfoglalkozású, az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény szerinti egyéni vállalkozók választhatják. Azaz annak választására nem jogosult a csak a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény alapján egyéni vállalkozónak minősülő vállalkozó, illetve az egyéni cég, a betéti társaság, a közkereseti társaság, illetve az ügyvédi iroda.

Az adóalanyiság az állami adó- és vámhatósághoz történő bejelentéssel jön létre, a Katv. szerinti adóalanyiság a törvény erejénél fogva 2022. szeptember 1-jétől megszűnik. Az új adónem hatálya alá való bejelentkezés átmeneti rendelkezés alapján 2022. augusztus 1-jétől lehetséges. Továbbá a kisadózói adóalanyiság bejelentésére vonatkozóan 2022. szeptember 25-éig megtett nyilatkozat alapján az adóalanyiság 2022. szeptember 1-jétől jön létre. A tételes adózás időszakában befolyt, még a KATA hatálya alatt végzett tevékenységre tekintettel megszerzett bevétel a KATA-s jogállás fennállása utolsó napján megszerzett bevételnek tekintendő.

A kisadózói adóalanyiság választására nem jogosult, korábban a KATA-t alkalmazó egyéni vállalkozók az átalányadózás választását a 2022. évre vonatkozóan 2022. október 31-éig jelenthetik be az állami adó- és vámhatósághoz.

Jelentős változás a KATA szabályaihoz képest, hogy megszűnik az adóalanyiság abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó kifizetőtől szerez bevételt. E szabály alól kivételnek csak a taxis személyszállításból származó bevétel minősül. A törvény alapján a kisadózónak a bevétel megszerzését követő 15 napon belül kell bejelentést tennie az állami adó- és vámhatóságnak, ha az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) szerinti kifizetőtől (ideértve a külföldi kifizetőt is) szerez bevételt [ide nem értve a taxis személyszállításból (TESZOR 49.32.11) származó bevételt]. Az egyéni vállalkozó az adóalanyiság megszűnése esetén a megszűnés évében és az azt követő 12 hónapban nem választhatja a kisadózó vállalkozók tételes adója szerinti adóalanyiságot.

Kedvező változás, hogy a törvény – a korábbi 12 millió forint helyett – évi 18 millió forintban határozza meg azt a keretösszeget, amelynek eléréséig az adókötelezettség kizárólag a tételes adó megfizetésével teljesíthető (ha a tételes adót az év valamennyi hónapjára megfizeti az adó alanya). Ha az adófizetési kötelezettség az adóév nem minden hónapjára vonatkozóan áll fenn, a tételes adó megfizetésével teljesíthető adófizetési kötelezettség bevételi értékhatárát időarányosan kell megállapítani, az adófizetési kötelezettséggel érintett hónapok és a keretösszeg egytizenkettedének szorzataként. Az értékhatárt meghaladó bevételrész után 40 százalékos mértékű különadót kell fizetni.

A tételes adó mértéke továbbra is havi 50 ezer forint, melyet a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell megfizetni.

A tételes adó megfizetésével az egyéni vállalkozó az alábbi közterheket teljesíti:

• a vállalkozói személyi jövedelemadó és a vállalkozói osztalékalap utáni adó vagy átalányadó megállapítása, bevallása és megfizetése;

• a saját maga után fizetendő személyi jövedelemadó és társadalombiztosítási járulék megállapítása, bevallása és megfizetése;

• a szociális hozzájárulási adó megállapítása, bevallása és megfizetése.

Az egyéni vállalkozó biztosítottnak minősül és valamennyi Tbj. (a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény) és Flt. (a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény) szerinti ellátásra jogosultságot szerez, az ellátások alapja havi 108 ezer forint.

Az adminisztrációs kötelezettség továbbra is nagyon kedvező, hiszen az egyéni vállalkozónak csak bevételi nyilvántartást kell vezetnie, és az adóévet követő év február 25-éig kell bevételeiről nyilatkozatot tennie az állami adó-és vámhatóság részére.

Átmeneti szabály alapján a 2022. augusztus 31-én a kisadózó vállalkozások tételes adóját alkalmazó kisadózó vállalkozás 2022. évben a Katv. 8. § (6) bekezdéstől eltérően 40 százalékos mértékű adót abban az esetben fizet, ha az adóévben augusztus 31-éig megszerzett bevétele a Katv. szerinti adóalanyiság fennállásának a Katv. szerinti tételes adófizetési kötelezettséggel érintett hónapjai és 1,5 millió forint szorzatát meghaladja. Azaz, ha a Katv. szerinti KATA alanyiság 2022 minden hónapjában fennállt, úgy 2022 augusztus 31-éig 12 millió forint összegben lehet számlát kibocsátani 40 százalékos mértékű adófizetési kötelezettség nélkül.

További átmeneti szabály, hogy az új törvény szerinti kisadózói adóalanyiságot (KATA 2) 2022. szeptember 1-jétől választó kisadózó 2022. évben a 40 százalékos mértékű különadót a kisadózói bevételének a kisadózói adóalanyiság fennállásának az új törvény szerinti adófizetési kötelezettséggel érintett hónapjai és 1,5 millió forint szorzatát meghaladó része után fizeti meg. Azaz a kisadózó év végéig, ha minden hónapban fennáll az adóalanyisága 6 millió forint összegben bocsáthat ki számlát 40 százalékos mértékű adófizetési kötelezettség nélkül.

A szerző dr. Kiss Zoltán, a Pénzügyminisztérium, osztályvezetője

---