A kormány a feltételes szabadságra bocsátás szigorítását javasolja


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az erőszak elleni zéró tolerancia jegyében az Igazságügyi Minisztérium törvényjavaslatot nyújtott be kedden az Országgyűlésnek a feltételes szabadságra bocsátás szigorításáról. A javaslat célja, hogy az emberi élet szándékos kioltásával járó bűncselekmények miatt határozott tartamú szabadságvesztésre ítéltek esetében kivétel nélkül kizárja a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét – mondta Varga Judit igazságügyi miniszter.

A hozzátartozók védelme érdekében a törvényjavaslat további szigorítást is bevezet, és a hozzátartozók sérelmére elkövetett súlyos személy elleni erőszakos bűncselekmények esetén is a feltételes szabadságra bocsátás kizárásáról rendelkezik – közölte az igazságügyi miniszter.

Varga Judit kiemelte: a hozzátartozók védelme érdekében a kisebb tárgyi súlyú cselekményeknél is szükséges a szigorítás, ezért a javaslat a szabadságvesztés felfüggesztése esetén is előírja a pártfogó felügyelet és az áldozatoktól történő távoltartás elrendelésének kötelezettségét.

A törvényjavaslattal a kormány célja az, hogy a győri kettős gyermekgyilkossághoz hasonló tragikus eseteket megelőzze. Szeretnénk, ha soha többet nem lenne emiatt hasonló tragédia, ezért szeretnénk szigorítani a törvényen, a feltételes szabadságra bocsátás feltételeinek szigorításával – fogalmazott.

Az Igazságügyi Minisztérium a benyújtott törvényjavaslattal nem tekinti befejezettnek a munkát, továbbra is komplex intézkedéscsomaggal és következetes jogalkotással küzd a kapcsolati erőszak ellen és a családok magasabb szintű védelmének megvalósításáért. Az év elején felállított családjogi munkacsoport keretei között tovább vizsgálja a megelőzést és az áldozatok védelmét szolgáló további intézkedési lehetőségeket – hangsúlyozta az igazságügyi miniszter, kiemelve, hogy a magyar kormány a valódi munkában hisz.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Az Európa Tanács nemzetközi egyezményt fogadott el a mesterséges intelligenciáról

Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.