Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A 2016. május 3-án az Országgyűlés elé terjesztett, az új Polgári Törvénykönyv Negyedik Könyvét érintő legújabb módosítás bevezetné a kötelező szülőtartás intézményét.
Az Alaptörvény XVI. cikke a gyermekek szüleik iránti felelősségviselését fejezi ki annak előírásával, hogy a nagykorú gyermekek kötelesek gondoskodni rászoruló szüleikről. Ugyanez a kötelezettség a családok védelméről szóló törvényben [2011. évi CCXI. törvény 14. §] is megjelenik, amely szerint „a nagykorú gyermeknek külön törvényben foglaltak szerint tartási kötelezettsége áll fenn azon szülőjével szemben, aki magát önhibáján kívül nem képes eltartani”. A szülőtartás részletes szabályait a Ptk. a rokontartás normái között fogja rendezni, vagyis a szülőtartásra a rokontartás általános szabályai vonatkoznak.
Azonban, ahogy azt az indokolásban kiemelik, a nagykorú gyermekek szüleik iránti tartási kötelezettsége kiemelt jelentőséggel bír az egyéb rokontartási kötelezettséghez képest. Ezért indokoltnak találta a minisztérium az e fajta tartási kötelezettség elmulasztását is másképpen kezelni. A Javaslat bevezet egy új megtérítési igényérvényesítési lehetőséget arra az esetre, ha a tartásra önhibáján kívüli okból rászorult szülő szükségleteinek ellátásáról – a tartásra köteles gyermek helyett – olyan személy gondoskodik, akinek ez egyébként nem lenne kötelezettsége. Az ilyen indokoltan nyújtott ellátás ellenértékének megtérítését a tényleges tartást nyújtó személy az ellátás nyújtásától számított egyéves jogvesztő határidőn belül követelheti a tartásra kötelezhető gyermektől.
A Javaslat szerint tehát az olyan idős személyek esetén, akiknek a szociális ellátásáról akár állami-, akár egyházi fenntartású intézmények (nem térítésmentes szociális ellátás juttatásával) gondoskodnak és az idős személy az ellátás ellenértékét nem, vagy csak részben tudja finanszírozni, a ki nem fizetett térítési díjat követelni lehet a szülője iránt tartásra kötelezhető nagykorú gyermektől.
Az indokolás kiemeli, hogy ez az új szabály független attól az általános szabálytól, amely szerint a szülőt illető tartás iránt a szülő érdekében – a szülő egyetértésével – a járási hivatal is indíthat pert.
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
