A kulturális ágazat adózása


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Médiatudományi Könyvtár 31. köteteként jelent meg Kiss Zoltán Károly értekezése a közteherviselési és jogdíjfizetési szabályokról. A kötet a rendszerváltástól egészen napjainkig taglalja a kultúrpolitika adózási kérdéseit és átfogó képet nyújt például a szerzői jogdíjfizetés rendszeréről is.


A mű Magyarország kultúrafinanszírozási politikájának olyan következetes elemzését adja, mely nem csupán segít eligazodni az adópolitika e szegmensében, hanem olyan részletszabályok működésére is rávilágít, mely az ágazati politika struktúrájáról is gyakorlati ismeretekkel szolgál.

A mű első fejezetében megismerkedhetünk az adózás alapfogalmaival, illetve például a különböző adónemek csoportosításával, ide értve a csoportosítás különféle kritériumainak összegzését. A mű további fejezetében nyomon követhetők hazánk adópolitikai változásainak főbb eseményei, melyeket a szerző kiemelt gyakorlatiassággal egészen az 1988-as adóreformtól kezdődően a 2017-es év végéig bezárólag tárgyal. A fejezet a kulturális tevékenységek és szervezetek közteherviselési szabályainak tárgyalása során külön hangsúlyt fektet az egyes adónemek változásainak körüljárására, így a személyi jövedelemadótól kezdődően az egyszerűsített vállalkozói adón át egészen a társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség szabályainak változásáig.

Az értekezés ezt követően a kulturális járulék és a kulturális adózás magyarországi változásait elemzi, mely során rávilágít az e területre összpontosítható pénzeszközök növelésének szükségességére, illetve a problémára adott állami válaszok indokaira. Megismerkedhetünk továbbá például a televíziós reklámidő értékesítéséből származó árbevételek, az Európai Unión belüli filmforgalmazás, sőt még a szállodai videó-vetítés és műholdas filmszolgáltatás adózásának rendjével is.

A kötet további részében helyet kapott a médiaszolgáltatás, illetve a médiaszolgáltatók adózási és egyéb közteherviselési szabályainak rendezése is, mely magában foglalja a kereskedelmi és közszolgálati média gazdálkodásának eltéréseit, de a szerző külön alfejezetet szentel a reklámadó szövevényes kérdéskörének is.

Végül a hatályos jogszabályok részletes ismertetésén keresztül megismerkedhetünk a szerzői jogdíjak és a jogdíjfizetés fogalomrendszerével, mely magában foglalja többek között a szerzőt megillető jogok, a közös jogkezelés, illetve átfogóan a szerzői jogdíjak rendszerének összefoglalását. A fejezetben olyan részletszabályok is terítékre kerülnek, mint például a magánmásolási vagy a reprográfiai jogdíjak.

A kötet összességében ajánlható a kulturális és médiaszolgáltatások adózási folyamataiban érintett adójogi szakemberek, de a terület iránt érdeklődő laikusok számára is, tekintve, hogy az értekezés a mindennapokban használatos adózási ismereteket széleskörű bővítésének lehetőségét kínálja.

A kötet ingyenesen letölthető.

(nmhh.hu)

[htmlbox art_tukor]

Kapcsolódó cikkek

2024. október 8.

Vége a közösségi oldalak önkényének?

Az online platformok használata során – ideértve különösen a különböző közösségi és tartalommegosztó oldalakat – a felhasználók gyakran szembesülhettek azzal, hogy egy-egy bejegyzésük, hozzászólásuk, de akár a profiljuk is anélkül került korlátozásra vagy törlésre, hogy az érintett szolgáltató ezirányú döntését indokolta volna. A szolgáltatók – egységes jogi szabályrendszer hiányában – ilyen esetekben legfeljebb annyit tettek, hogy döntésük indokolásaként általános jelleggel hívták fel felhasználási feltételeik megsértését. Ez már Magyarországon is megváltozhat az Online Platform Vitarendező Tanács létrehozása következtében? De hogy mi is ez a lehetőség, azt dr. Hegedűs Eszter, a Jaczkovics Ügyvédi Iroda szakértője foglalta össze.