A Kúria hitelesített egy népszavazási kérdést


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) egy májusi határozatát megváltoztatva keddi ülésén hitelesített egy népszavazási kérdést, amely azt célozza, hogy az állami vagy önkormányzati tulajdonú gazdasági cégeknél dolgozók ne kereshessenek többet az államfőnél. A Kúria szerint ugyanis – szemben az NVB határozatával – a kérdés egyértelmű.


A kezdeményezés úgy szól: „Egyetért-e Ön azzal, hogy köztulajdonban álló gazdasági társasággal foglalkoztatási jogviszonyban álló személy onnan származó éves jövedelme a köztársasági elnök tiszteletdíjának éves összegét ne haladhassa meg?”.

Az NVB május 2-ai ülésén – 6:4 arányban – tagadta meg a hitelesítést, arra hivatkozva, hogy a kérdés nem egyértelmű, mert nem egzakt a jövedelem, illetve foglalkoztatási jogviszony meghatározása.

A Kúria keddi közleményében azt írta: álláspontjuk szerint tévedett a NVB, amikor határozatában a „foglalkoztatási jogviszony” és a „jövedelem” fogalmak egyértelműsége hiányában tagadta meg a kérdés hitelesítését. Arra hívták fel a figyelmet, hogy „ha egy adott fogalmat jogszabály külön meghatározás vagy más jogszabályi definícióra utalás nélkül használ, akkor annak a fogalomnak létezik egy általános, mindenki által ismert jelentéstartalma”.

A Kúria – a felülvizsgálati kérelemmel egyetértve – megállapította, hogy mindkét fogalmat több jogszabály külön meghatározás vagy más jogszabályi definícióra utalás nélkül használja.

A kérdést – az NVB határozata szerint „Vágó Gábor magánszemély” (az LMP egyik alapító tagja, volt országgyűlési képviselő) nyújtotta be.

(MTI)

 

 


Kapcsolódó cikkek

2024. október 30.

Parlament előtt a 2025-ös adócsomag

A kormány két lépésben megduplázná a családi adókedvezményt, 2 évvel meghosszabbítaná a kedvezményes, 5 százalékos lakásáfát, és kivezetni készül több különadót is. Parlament előtt az adócsomag.

2024. október 30.

NMHH: Ismerik, sokszor mégsem védekeznek a közösségi média veszélyei ellen a fiatalok

A serdülő lányok mintegy fele érzi magát kevésbé szépnek a közösségi médiafelületeken látottak hatására, mert sokukban nem tudatosul, hogy az online tér gyakran hamis valóságképet tár eléjük – egyebek mellett erre mutatott rá a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kutatása, amely a 13–16 éves kamaszok közösségimédia-használati szokásait vette górcső alá.