A Kúria idén tíz 1956 utáni megtorló ítélet semmisségét igazolta


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Kúria idén tíz, 1956 utáni megtorló ítélet törvényi semmisségét igazolta és ezzel kimondta, hogy azokban az ügyekben ártatlanokat ítéltek el – tudatta a legfelsőbb bírói fórum.

Idén eddig tíz olyan ügyben igazolta az elítélés semmisségét, amely évtizedekkel ezelőtt az 1956-os forradalomban és szabadságharcban való részvételt torolta meg. Egy további ügyben a Kúria megküldte az iratokat a kérelem elbírálására hatáskörrel rendelkező Fővárosi Törvényszéknek. Idén január 1-jén nyolc semmisségi ügy volt folyamatban, október közepéig további nyolc indítványt nyújtott be a legfőbb ügyész, így jelenleg öt ügy elbírálása van folyamatban.

Egy 2016-os törvény adott lehetőséget arra, hogy a legfőbb ügyész a Kúria eljárását indítványozza a semmisségi igazolás kiadása érdekében. Az 1956-os forradalmat és szabadságharcot követő megtorló elítéléséket a törvény nem ismeri el ítéletnek. A Kúria végzéseinek indokolásában rámutatott: a semmisség igazolásának jelentősen nagyobb a súlya, mint a korábbi törvényességi óvásnak, a semmisség igazolásával ugyanis megvalósul az erkölcsi és jogi elégtétel.

A legfőbb bírói fórum kimondta: az 1956 utáni megtorló perekben eddig érintett összességében több száz embert ártatlanul ítélték el.

Márki Zoltán, a Kúria tanácselnöke egy korábbi interjúban leszögezte: az 1956 utáni megtorló ítéletek hatalommal való visszaélést valósítottak meg, a büntetések végrehajtása önbíráskodás, a halálbüntetéseké pedig előre megfontolt gyilkosság volt – emlékeztettek a közleményben.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. július 12.

Az Európai Bizottság jelentése a Digitális évtized szakpolitikai program időarányos teljesítéséről

A Bizottság a mai napon közzétette a digitális évtized helyzetéről szóló második jelentést, amely átfogó áttekintést nyújt a Digitális évtized szakpolitikai program által 2030-ra kitűzött digitális célkitűzések és célok elérése terén elért eredményekről. A jelentést idén első alkalommal kíséri a tagállamok által benyújtott, a digitális évtizedre vonatkozó nemzeti stratégiai ütemtervek elemzése, amely részletezi az EU digitális átalakulásához való hozzájárulás érdekében tervezett nemzeti intézkedéseket, intézkedéseket és finanszírozást.

2024. július 12.

Július 15-től ítélkezési szünet a bíróságokon és az Alkotmánybíróságon

2024. július 15. és augusztus 20. között ítélkezési szünetet tartanak a bíróságok. Az ítélkezési szünet időtartama alatt a bíróságok – főszabály szerint – nem tartanak tárgyalásokat. Az Alkotmánybíróságon július 22-től augusztus 30-ig tart az ítélkezési szünet. Az egyes kormányzati igazgatási szervek, hivatalok is tarthatnak igazgatási szünetet.