A Kúriához fordult az ombudsman a balatonföldvári kikötő ügyében


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Balatonföldvár Város Önkormányzata helyi építési szabályzatról szóló rendeletének 2018-as módosítása miatt fordultak a panaszosok az alapvető jogok biztosához. Beadványukban kifogásolták, hogy az önkormányzat „alövezet” névvel új területfelhasználási egységet vezetett be, aminek lényege, hogy közérdekre hivatkozással az adott meglévő övezet alaprendeltetésétől eltérő rendeltetést tesz lehetővé.

A balatonföldvári önkormányzat szerint a módosítás célja a balatonföldvári vitorláskikötő közúti kapcsolatának biztosítása volt. Ennek következtében egyrészt a szomszédos zöldterület egy része közlekedési területbe került átsorolásra, majd a zöldfelület visszapótlása a településen belül egy másik ingatlanon történhet meg. Másrészt a településrendezési eszközökben a kikötő-móló és a kikötő-hajóállomás mint a különleges kikötőterület övezetbe sorolt ingatlanoknak egy része különleges kikötőterület közlekedési alövezetbe került.

A helyi építési szabályzat módosítása szerint a különleges kikötő terület közlekedési célt szolgáló alövezete a kikötőterület épületeinek megközelítését szolgáló utak elhelyezésére alkalmas alövezet. A kifogásolt módosítás lehetővé teszi a területen a gépjárművek közlekedésére szolgáló utak elhelyezésén kívül járdák és gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszer, hírközlési és környezetvédelmi létesítmények, valamint a közlekedést kiszolgáló közlekedési építmények elhelyezését is, ami a jelenlegi vízparti környezeti állapot jelentős változását eredményezné.

Az alapvető jogok biztosa a nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettese – Bándi Gyula – javaslata alapján és szakmai közreműködésével, vele egyetértésben megállapította, hogy egyfelől Balatonföldvár Város Önkormányzata a helyi építési szabályzat módosítása során túllépte az építési törvény által biztosított jogalkotói felhatalmazását, másfelől a módosítás magasabb szintű jogszabályokba ütközik. Az építésügyi ágazati szabályozás által kialakított hierarchikus tervrend az országostól az egyedi építési telek szintjéig határozza meg az egyes területek felhasználhatóságának módját, a beépítési paramétereket, illetve adja meg az egyes szabályozási szintek kereteit, így érvényesítve a közérdek és a jogos magánérdek hosszú távú egyensúlyát. Az önkormányzat a helyi építési viszonyokat csakis ebben a tervrendben szabályozhatja, ami a lehetséges eltéréseket is garanciális anyagi és eljárási szabályok betartásához köti. Ehhez a tervrendhez az egyedi építési igény szerint kialakított új, a már meglévő törvényi fogalmakat átértelmező „alövezet” fogalom nem illeszkedik.

Mindezek alapján az alapvető jogok biztosa a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettese egyetértésével kezdeményezte, hogy a Kúria vizsgálja felül Balatonföldvár Város Önkormányzata helyi építési szabályzatának más jogszabállyal való összhangját és semmisítse meg az indítványban támadott jogszabályhelyeket.

(ajbh.hu)


Kapcsolódó cikkek

2024. december 6.

Papírból PDF – az új ingatlan-nyilvántartás

A jelenlegi ingatlan-nyilvántartásunk egy 1997-es törvényen alapul, és jogosan vetődik fel bennünk a kérdés, hogy ez a több mint két évtizedes szabályozás releváns rendelkezéseket tartalmaz-e. Az ezzel kapcsolatban felmerülő igény, illetve a COVID által okozott válsághelyzet következtében a szükség is egyre jobban nőtt egy gyors, hatékony, egyszerű és legfontosabbak közt elektronikus rendszerre, hogy hivatalos ügyeinket tudjuk intézni. Az Ars Boni cikkpályázat keretében készült írásban ezt az új és modern, elektronikus világba lépő jogintézményt szabályozó és véglegesnek tűnő 2021.évi C. törvényt fogom összehasonlítani eredeti, kihirdetéskori szövegével, illetve a jelenleg hatályos – de nemsokára „régi”-nek aposztrofált – ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvénnyel.