A hatályos jogszabályok nem rendezik megfelelően a – nem pszichiátriai osztályon történő – kórházi kezelés alól magukat önkényesen kivonó, de cselekvőképtelen állapotú betegek életének védelme érdekében alkalmazható korlátozó intézkedések körét, sem pedig azok alkalmazhatóságának részletszabályait.
A panaszos a biztosnak írt beadványában beszámolt arról, hogy az élettársát súlyos fejsérüléssel szállították be a Dél-pesti Centrumkórház Merényi Gusztáv telephelyének Traumatológiai Osztályára, ahonnan azonban eltűnt, és később egy másik településen már holtan találták. A panaszos kifogásolta, hogy annak ellenére nem értesítették az önkényes eltávozásról, hogy a betegdokumentációban rögzítették a nevét és a telefonszámát mint a beteg élettársáét. Sérelmezte, hogy miért engedték el az élettársát ilyen súlyos sérüléssel, illetve a rendőrség miért nem vette fel vele a kapcsolatot az eltűnést követően. Álláspontja szerint a Kórház nem végezte el az élettársa akkori állapotának súlyosságát meghatározó szükséges vizsgálatokat, amelyek alapján a megfelelő ellátásban részesíthették volna.
Az ombudsman hatásköre nem terjedt ki a halálesetet megelőző kórházi ellátás szakszerűségének vizsgálatára. Az egészségügyi dokumentációból és a kórháztól kapott tájékoztatásból azonban mindenképpen az derült ki, hogy a beteg koponyaűri vérzése – életveszélyes sérülésként – kórházi megfigyelést igényelt. Az illető azonban a kórházból bejelentés nélkül távozott. Mindez, vagyis az orvossal nem egyeztetett, önkényes intézményelhagyás és az azt követő, esetlegesen szükséges intézkedések köre vagy a távozást megakadályozni hivatott fizikai korlátozás viszont alapjogi kérdéseket vetnek fel. Ilyen az egészségügyi önrendelkezési jognak, a jogbiztonság követelményének és az állam életvédelmi kötelezettségének érvényesülésével összefüggő visszásság gyanúja. Az eset tisztázása érdekében a biztos megkereste a Kórház főigazgató főorvosát és a kerületi rendőrkapitányt.
Kiderült, hogy a kezelőorvos az önkényes távozás észlelését követően értesítette a rendőrséget. Kérte, hogy a beteget szállítsák vissza a kórházba, annak dacára, hogy a hatályos szabályozás értelmében erre neki nem is volt jogi lehetősége. Az ombudsman az ilyen, felhatalmazás nélküli eljárás kapcsán mégsem állapított meg alapjogi visszásságot, mert a kezelőorvos ugyan jogszabályi felhatalmazás hiányában cselekedett, azonban amit tett, az összhangban volt az állam objektív életvédelmi kötelezettségével. A jelentés rögzíti, hogy a kapitányság járőrei kivonultak a Kórházba, ám a számukra irányadó belső módszertani útmutató alapján végül nem rendelték el az eltűnt beteg körözését.
A vizsgálat feltárta, hogy a hatályos jogszabályok nem rendezik megfelelően a – nem pszichiátriai osztályon történő – kórházi kezelés alól magukat önkényesen kivonó, de állapotcselekvőképtelen (azaz döntésképtelen állapotú) személyek életének védelme érdekében alkalmazható korlátozó intézkedések körét, sem pedig azok alkalmazhatóságának részletszabályait. A biztos szerint ez a gyakorlatban bizonytalansághoz vezet: sem a kórházak, sem a rendőrség számára nem egyértelmű, hogy kinek mi a feladata, kinek van intézkedési kötelezettsége, amikor egy állapotcselekvőképtelen ember engedély nélkül távozik a gyógyintézetből. Az ombudsman jelentése felhívja a figyelmet arra, hogy – mert nem egyedi jelenség az ilyen bejelentés nélküli távozás – kiemelten fontos, hogy az egészségügyi intézmények és a rendőrség tisztában legyen vele, hogy mi a teendő ilyen esetekben: kit kell keresni, kerestetni, és ki az, aki belátási képessége birtokában minden további következmény nélkül távozhat. Egyszerre kell tehát figyelemmel lenni arra, hogy ne sérüljenek aránytalanul a betegek jogai, közöttük az önrendelkezés joga, ugyanakkor az állam eleget tudjon tenni az objektív életvédelmi kötelezettségének. A betegek jogkorlátozásának feltételeit tehát a jogállami követelmények teljesülése érdekében törvényben kell szabályozni. Ügyelni kell arra, hogy az irányadó jogszabályi rendelkezések megfeleljenek a normavilágosság követelményének, ne legyen közöttük tartalmi ellentmondás.
Az alapvető jogok biztosa mindezek alapján felkérte az emberi erőforrások miniszterét a jelentésben vizsgált szabályozási környezet célzott felülvizsgálatára, ezen belül pedig különösen arra, hogy rendeleti szinten határozzák meg az egészségügyi fekvőbeteg intézményekben a nem pszichiátriai osztályon kezelt betegek esetében alkalmazható korlátozó intézkedések szabályait. Az ombudsman javasolta a miniszter számára annak a mielőbbi kezdeményezését, hogy törvényben szabályozzák azokat a körülményeket, amelyek alapján korlátozható lehet a döntésképtelen állapotban lévő betegek gyógyintézet elhagyásához való joga. A biztos a miniszternél kezdeményezte, hogy jogszabályban rögzítsék a döntésképtelen állapot megállapításhoz szükséges egységes kritériumrendszert. Az ombudsman emellett a belügyminiszterhez is fordult, akitől azt kérte, hogy a hatályos joganyaggal összhangban pontosítsák a körözési törvény jelenlegi bizonytalan jelentésű, elavult szövegrészét. Felkérte továbbá, hogy tekintse át a rendőrség munkájának szakmai szabályait rögzítő módszertani útmutató kórházi eltűnésekre vonatkozó részének tartalmát, teremtse meg annak teljes összhangját a hatályos jogszabályokkal. Az ombudsman végül felkérte a Kórház főigazgatóját, intézkedjen arról, hogy a betegekről vezetett egészségügyi dokumentáció minden esetben naprakész, pontos legyen.
(ajbh.hu)
Kapcsolódó cikkek:
Izrael végül kiadta a pedofil tanárnőt Ausztráliának
2021. január 25.
Hat évig tartó jogi csatározás után Izrael kiadta Ausztráliának a pedofíliával vádolt Malka Laufer tanárnőt, hogy Ausztráliában állíthassák bíróság elé egy ottani vallásos zsidó lányiskolában elkövetett bűncselekményei miatt.
Többet akart barátságnál, ezért 3850 telefonhívással zaklatta
2021. január 25.
Pénzbüntetésre és közérdekű munkára ítélte a bíróság azt a 23 éves férfit, aki féltékenységből és haragból több ezer telefonhívással zaklatta volt barátját és a hozzátartozóit.
Dulakodással kényszerítették felmondásra az alkalmazottukat egy egyházi misszióban
2021. január 25.
Három nő ellen vádat emeltek Zalában, mert addig nem engedték távozni egy kolléganőjüket, amíg meg nem írta a felmondását.
Brókerbotrány: részítéletet hozott a Fővárosi Törvényszék
2021. január 22.
A QUAESTOR Értékpapír Zrt., a Buda-Cash Brókerház Zrt., valamint a Hungária Értékpapír Zrt. volt ügyfeleiből létrejött pertársaság keresetét elutasították.
TASZ: hiába változott a szabályozás, továbbra is megsértik a mentális betegek jogait
2021. január 22.
A Társaság a Szabadságjogokért Egyesület szerint hiába változott a szabályozás, a bírók szinte automatikusan gondnokság alá helyezik azt, akinél mentális betegséget állapítanak meg.