A Kúriát a felkészülés igénye vezette tavaly

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Kúria 2017-es, a jogegység biztosítása és az önkormányzati normakontroll körében elvégzett tevékenységéről számolt be Darák Péter a parlament szakbizottsága előtt; a beszámoló elfogadását a testület egyhangúlag támogatta.

A felkészülés igénye vezette a 2017-es évet – emelte ki Darák Péter, a Kúria elnöke a legfőbb bírói fórum tavalyi évértékelő beszámolóját ismertetve az Országgyűlés Igazságügyi Bizottsága előtt, november 20-án, kedden. Hozzátette, tevékenységük jelentős része arra irányult, hogy az új eljárásjogi és perrendtartási kódexeknek értelmezést adjanak, és alkalmazásukat szakmailag előkészítsék. Az elnök beszélt a Kúria jogegységi határozatairól és a kollégiumi véleményekről is, míg az ügyek befogadási rendjének meghatározását kiemelt feladatnak nevezte. A Kúrián működő főtanácsadói rendszerről elmondta, célja olyan, az ítélkezési munkát segítő háttértámogatás kiépítése, amely alkalmas arra, hogy a tudomány eredményeit beépítsék a bírói joggyakorlatba.

A Kúria Sajtótitkárságának tájékoztatása szerint az önkormányzati normakontroll körében elvégzett tevékenységről szólva Darák Péter elmondta, 45 ilyen ügy került a Kúria elé tavaly, 39 esetben érdemi döntés született. Konkrétumként a települési adó kivetésének témakörében hozott határozatok jelentőségét emelte ki.

dr. Darák Péter, a Kúria elnöke és dr. Wellmann György, a Kúria PK vezetője

A képen Darák Péter és Wellmann György, a Kúria Polgári Kollégiumának vezetője

Képviselői kérdésre válaszolva Darák Péter a devizahiteles ügyek elbírálása kapcsán elmondta, a Kúrián konzultációs testület vizsgálja a joggyakorlatot és a jogkérdéseket, a Polgári Kollégium pedig folyamatosan figyeli és elemzi az Európai Unió Bíróságának ítéleteit, vizsgálja a magyar bírói gyakorlatra kifejtett hatásukat.

Szintén képviselői kérdésekre válaszolva az új közigazgatási bírósági rendszer felállításával kapcsolatban az elnök kifejtette, a szervezeti elkülönülés előnyös lehet a szakmai munka szempontjából. A modell hatékony működésének szemléltetésére magyar történelmi, illetve nyugat-európai, valamint lengyel és cseh példákat említett. A Kúria ugyanakkor támogatja a folyamatos ítélkezés biztosítását, ezért Darák Péter felhívta a figyelmet az átmeneti időszakban várható nehézségekre is. Példaként említette egy felsőbírósági igazságügyi alkalmazotti kör létrehozásának kihívásait. Hozzátette azonban, a reform konkrét megvalósulásról történő véleményalkotás túlmutat a bizottsági beszámoló szabályozási keretein.

A bizottsági tagok ezen túlmenően kérdezték a joggyakorlatnak új irányt szabó kúriai döntésekről a jogos védelem, az uzsora-bűncselekmények és a fogyasztóvédelem tárgykörében, valamint arról is, milyen lehetősége van a feleknek abban az esetben, ha aggályaik merülnek fel a bíró pártatlanságával kapcsolatban.

A 2017-es beszámoló elfogadását a bizottsági tagok 11 igen szavazattal, egyhangúlag támogatták.

Kapcsolódó cikkek:


Külföldi cégrészesedés: a tranzakciók nagy része érintett lehet
2020. május 29.

2020. május 26-án a Kormány elfogadta a 227/2020. (V.25.) sz. Kormányendeletet, ami 2020. december 31. napjáig új hatósági bejelentési kötelezettséget határozott meg az úgynevezett stratégiai társaságokban történő bizonyos részesedés és egyéb jogosultság szerzésére vonatkozó, illetve egyéb, külföldi vagy külföldi hátterű cégek által megvalósított tranzakciókkal kapcsolatban, hívja fel a figyelmet a Baker Mckenzie budapesti irodájának társasági jog és vállalatfelvásárlási csoportja.