Csak a megbotránkoztató vagy riadalomkeltő cselekmény minősül garázdaságnak

A terhelt személy elleni erőszakos magatartása nem alkalmas annak megállapítására, hogy olyan – adott időben és körülmények között – kihívóan közösségellenes magatartás volt, amely a garázdaság bűncselekményét megvalósította.

Az alapügy

A járásbíróság a 2017. január 12. napján kelt ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki garázdaság vétségében, ezért a terheltet 3 évi időtartamra próbára bocsátotta, rendelkezett a bűnjelekről és a bűnügyi költség viseléséről.

Kétirányú fellebbezés alapján eljárva a törvényszék mint másodfokú bíróság a 2017. október 2. napján jogerős végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

A felülvizsgálati kérelem tartalma

A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt – a régi Be. 416. § (1) bekezdés a), b) és c) pontját megjelölve – a megtámadott határozat megváltoztatása, elsődlegesen a terhelt felmentése, másodlagosan a határozat hatályon kívül helyezése, és az eljárás megismétlése érdekében. Indokai szerint a terhelt jogos védelmi helyzetben cselekedett, ezért vele szemben büntethetőséget kizáró ok áll fenn. Mindenekelőtt a jogos védelem teljesülését abban látta, hogy a terhelt a több száz fős migráns tömeg megindulásakor tulajdonképpen a közérdek védelmében lépett fel, amelyet a jogos védelem szabályai megengednek, hiszen az a személy, a javak vagy a közérdek védelme érdekében vehető igénybe. Eszerint a közérdek védelmében a terheltet a jogos védelem azért is megillette, mert a törvényes intézkedést végrehajtani kívánó hivatalos személyek segítőjeként lépett fel, ezáltal közérdeket szolgált, hiszen nem kétséges, hogy az a közfeladat, amelyet a jelenlévő rendőrök el akartak látni, az kétségen kívül közérdeket szolgált. A védői okfejtés arra is kitért, hogy gazdagon lehet választani a jogos védelem rendelkezésre álló fordulatai közül, hogy mely okból nem valósított meg bűncselekményt a terhelt magatartása, illetőleg ha netalán formálisan meg is valósította volna, akkor sem büntethető, mert az adott körülmények között ijedtségből vagy menthető felindulásból legfeljebb túllépte az elhárításhoz szükséges mértéket. Ezen álláspontjának az alátámasztására arra hivatkozott, hogy az adott körülmények között az operatőrként dolgozó terhelt bizonyos fokú lincshangulatot, elszabadult indulatokat tapasztalhatott, amelyekkel kapcsolatban az ő magatartása, védekező fellépése, a rúgás, illetőleg annak megkísérlése az elhárítás szükséges mértékét nem lépte túl, vagy ha igen, akkor ez a felindulását mindenképpen magyarázhatóvá teszi. A vélt jogos védelemre is kitért az indítvány, vagyis arra, hogy ha a vélt jogos védelem megállapítható, akkor a tévedés szabályai miatt, más büntethetőségi akadály miatt kell felmenteni a terheltet, hiszen abban a téves feltevésben volt, hogy ellene jogtalan támadást intéztek, és erre a  feltevésre alapos oka volt. Hivatkozott arra is, hogy a garázdaság törvényi tényállásának elengedhetetlen feltétele a kihívóan közösségellenesség, mely jelen esetben hiányzik.

A Legfőbb Ügyészség átiratában a felülvizsgálati indítványt alaptalannak tartotta és a megtámadott határozatok hatályban tartását indítványozta.

A Kúria döntése

A Kúria a terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt a következők szerint találta alaposnak.
A Be. 649. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja alapján felülvizsgálatnak van helye, ha a terhelt bűnösségének megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt került sor.

Megállapította, hogy az indítvány jogos védelemre történő hivatkozása, az ezzel kapcsolatban felhozott védői érvek nem alaposak.

Az irányadó tényállás egyértelműen rögzíti, hogy a terhelt a rendőri intézkedés alól magát kivonó személyekről készített felvételt oly módon, hogy a rendőrsorfalnak hátat fordított. Ekkor a rendőrökkel szemben álló, intézkedés hatálya alatt álló személyek kiléptek a sorfal mellől, és futásnak eredtek, ekkor a terhelt a sorfalon keletkezett résen kiszaladó migránsok haladási útjában állt, amikor egy migráns férfi véletlenül a terheltnek ütközött, ez az esemény azonban a terhelt magatartását nem befolyásolta, őt védekezésre nem kényszerítette. A terhelt ennek hatására a helyszínt nem hagyta el, balra lépett, megfordult és a vele szemben érkező fiatal férfit jobb lábával, talppal lábszáron rúgta, majd az ezen személy mögött futó kiskorú lányt térd magasságban, jobb lábfejével megrúgta. Ezt követően a terhelt a sorfaltól távolabb állt, majd szaladni kezdett, azonban a helyszínt nem hagyta el, továbbra is felvételeket készített. Majd a rendőri intézkedéssel érintett személyek közül a Készenléti Rendőrség egyik járőre megfogta egy, a gyermekével kezében a terhelt irányába futó férfi hátizsákját, aki kiszabadította magát, azonban a visszatartására tett kísérlet eredményeként egyensúlyát veszítette, amikor a terhelt hátrafelé lépett, bal lábát a férfi haladási irányába emelte. A terhelt annak érdekében lendítette bal lábát a gyermekét kezében tartó férfi haladási irányába, hogy őt a továbbhaladásban megakadályozza. A férfi azonban a rendőr fogásából való kiszabadulás okozta lendület miatt esett el anélkül, hogy a terhelt lába őt elérte volna.

E tényekből kitűnően a terhelttel szemben jogtalan támadás nem valósult meg. Sem a személye, javai, sem a közérdek védelmében nem kellett fellépnie, mert adott esetben a helyszínen tartózkodó rendőrség a maga tevékenységével és tényleges fellépésével a közérdeket megfelelően oltalma alá vonta. Még akkor is, ha az adott kaotikus, zavaros helyzetben a hatóság saját intézkedésének átmenetileg nem volt mindenben az ura. Olyan feltételek tehát nem valósultak meg, amelyek a közérdek védelmében a terhelt fellépését indokolttá tették volna, személye ellen támadást pedig senki nem intézett. A terhelt nem is az őt meglökő, hanem az őt kikerülve futó két másik személyt rúgott meg. Tehát egyik olyan védendő érdek sem volt veszélyben, amely a terhelt fellépését és ezzel a jogos védelem megállapíthatóságát megalapozta volna. Nyilvánvalóan nem alapos a jogos védelemnek azon fordulatára történő hivatkozás sem, amely az elhárításhoz szükséges mérték túllépése esetén zárja ki a büntethetőséget, hiszen ez is feltételezi a jogtalan támadást. Úgyszintén nem alapos a vélt jogos védelmi helyzet megállapítását célzó védelmi kifogás, hiszen a terhelt a helyszínt nem hagyta el, az egyidejűleg jelen lévő kül- és belföldi televíziós társaság képviselőihez hasonlóan folyamatosan felvételeket készített a körülötte zajló történésekről; részéről pedig a helyzet téves megítélését előidéző ijedséget vagy menthető felindulást megalapozó tényeket az irányadó tényállás pedig nem tartalmaz.

A Kúria rámutatott arra, hogy a Btk. 339. § (1) bekezdésében írt garázdaság vétsége védett jogi tárgya a köznyugalomhoz fűződő társadalmi érdek. A törvényi tényállás szerint a bűncselekmény megvalósulásának három együttes (konjunktív) feltétele az elkövetési magatartás kihívó közösségellenessége, erőszakos jellege, valamint annak másokban megbotránkozás vagy riadalom keltésére való alkalmassága. A három tényállási elem bármelyikének hiánya esetén a bűncselekmény nem állapítható meg.

Ugyanakkor nem minden erőszakos és másokban megbotránkozás vagy riadalom keltésére alkalmas cselekmény tekintendő kihívóan közösségellenes magatartásnak. Ez pedig nem azonos a minden bűncselekményben felismerhető társadalmi veszélyességgel, a közösség elvárásaival történő szembefordulással, vagy ezen elvárások semmibevételével. Kifejtette a Kúria azt is, hogy az elkövető magatartását abban a szituációban kell értékelni, a tárgyi oldali ismérveket, valamint a köznyugalomra gyakorolt hatását, befolyását illetően is, ahogyan az ott, az adott időpontban és körülmények között megvalósult.

Jelen ügyben az iratok között elfekvő videofelvételek, fényképek nem a nyugalmat megbontó terhelti fellépést reprezentálják, hanem az állapítható meg, hogy a köznyugalom sérelme már bekövetkezett, a közrendet már megbontották akkor, amikor jelentős számú migráns a rendőri intézkedés alól magát kivonta, a rendőri sorfalat áttörte. Volt tehát egy futó, felhevült tömeg, amellyel szemben a rendőrök látványosan megpróbáltak fellépni; egy kavarodás, emberek indulatos, aktív cselekvése, tömeges, koordinálatlan mozgása, és amelyet pillanatnyilag nem tudtak uralni a rendőrök. A mások által már megbontott rend állapotában lépett fel hirtelen és rögtönösen a terhelt, amely kialakult helyzetet az ő magatartása jogkövetkezményt előidéző módon már nem változtatott meg. A köznyugalomhoz fűződő társadalmi érdeket egy nagy, idegen tömeg már megsértette, e cselekvőségük nyilvánvalóan a jogtalanság talaján állt (a szabálysértési törvény 216. §-a szerinti tényállás ugyanis a jogszerű intézkedéssel szembeni engedetlenséget is szankcionálja). A terhelt viselkedése, dokumentált magatartása tehát nem rítt ki abból a képből, abból a szituációból, amelynek óhatatlanul részesévé vált, nem önmagában vétett a köznyugalom ellen, hiszen az már felbolydult, a közrend megbomlott.

Hozzá kell még tenni azt is, hogy a köznyugalom az nem tértől és időtől elvonatkoztatott valamilyen fogalomrendszer, hanem egy ország törvényes rendje, és annak helyhez és időhöz kötött megbontása vagy arra való alkalmassága jelentős a tényállásszerűség szempontjából.

Egy adott magatartás megbotránkozásra vagy riadalomkeltésre alkalmasságának pedig akkor – kifejtésének, tanúsításának időpontjában, a helyszínen – kell észlelhetőnek vagy alkalmasnak lennie, nem pedig utólag. Az, ahogyan ezt a sajtó utóbb interpretálja, megírja, levetíti, a történéseknek egyes elemeit, mozzanatait kiragadja és ehhez az egész magatartáshoz – vagy annak részletéhez – hangulatfestő kommentárokat fűz, azokat magyarázza, és ez az olvasóban vagy a tévénézőben napokkal, vagy órákkal később olyan érzületeket vált ki, amely eljuttathatja őt a felháborodáshoz vagy a riadalomhoz, akkor ez már nem az elkövető cselekményének következménye, hanem a hír tálalásának a hangulati eredménye, amely azonban a garázdaság tényállásszerűségen kívül esik, és melynek megítélése nem tartozik az igazságszolgáltatásra. A bűncselekmény megvalósulásához tehát az szükséges, hogy az elkövetett cselekmény legyen megbotránkoztató vagy riadalomkeltő, nem pedig a róla szóló tudósítás.

A kifejtettekből következően a terhelt személy elleni erőszakos magatartása nem alkalmas annak megállapítására, hogy olyan – adott időben és körülmények között – kihívóan közösségellenes magatartás volt, amely a garázdaság bűncselekményét megvalósította.

A terhelt cselekvősége – amely egyébként egyes mozzanataiban kimondottan a jó ízlést, a társadalom erkölcsi felfogását is sértő viselkedés – ettől függetlenül a jogtalanság talaján állt, melynek helyes értékelése a Kúria álláspontja szerint a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (Szabs.tv.)  169. § (1) bekezdés a) pont I. fordulata szerinti rendzavarás szabálysértése.

A Szabs.tv. 6. § (6) bekezdése szerint a cselekmény elkövetésétől számított 2 év elteltével felelősségre vonásnak nincs helye; jelen ügyben az objektív elévülési határidő 2017. szeptember 8-án eltelt. A 83. § (1) bekezdés h) pontja alapján pedig az eljárást meg kell szüntetni, ha elévülés miatt nincs helye felelősségre vonásnak.

A Kúria ezért a terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a megtámadott határozatot nyilvános ülésen eljárva, a Be. 662. § (2) bekezdés a) pontja alapján megváltoztatta, és a törvénynek megfelelő határozatot hozott; a terheltet az ellene garázdaság vétsége miatt [Btk. 339. § (1) bekezdés] emelt vád alól, a Be. 566.§ (1) bekezdés a) pontja alapján – bűncselekmény hiányában – felmentette, és a rendzavarás szabálysértése [2012. évi II. törvény 169. § (1) bekezdés a) pont I. fordulat] miatt az eljárást a Szabs.tv. 83. § (1) bekezdés h) pontjára figyelemmel, a Be. 567.§ (1) bekezdés a) pontja alapján megszüntette.

(lb.hu)

Kapcsolódó cikkek:


Varga Judit: jövőre megkezdődhet a bírák bérének rendezése
2019. július 16.

Ősszel indulnak a konkrét viták az igazságügyi alkalmazotti és a bírói bérek rendezésének részleteiről, jövőre pedig remélhetőleg megkezdődik a folyamat - közölte az igazságügyi miniszter az M1 aktuális csatorna hétfő esti műsorában.

Az eu-s jognak megfelelően módosította szabályzatát az Airbnb
2019. július 15.

Az eu-s jognak megfelelően módosította szabályzatát az Airbnb

Az Európai Bizottság bejelentette, hogy a szálláshelyek online piacterét üzemeltető Airbnb az uniós fogyasztóvédelmi hatóságokkal folytatott tárgyalások nyomán továbbfejlesztette és teljes mértékben egyértelművé tette fogyasztói ajánlatainak megjelenítését, összhangba hozva azokat az uniós jogi normákkal.

Rosszabb is lehet a csődnél – így mentem meg a cégem
2019. július 15.

A „csőd” és a „csődeljárás” kifejezés a mindennapi szóhasználatban egyet jelent „tönkrement” fogalmával, ami jogi értelemben a felszámolási eljárást jelentené. Mindezekkel szemben amennyiben valaki csődeljárás megindítását kéri a cégével szemben, az pontosan a cég megmentésének szándékát fejezi ki, elköteleződést a társaság gazdasági célja mellett és felelősségvállalást a hitelezők felé. Dr. Pajor Dávid ügyvéd segít eloszlatni néhány félreértést.

Olaszliszkai emberölés: feltételesen szabadult az elsőrendű vádlott
2019. július 15.

Feltételesen szabadult a 2006-os olaszliszkai ügy elsőrendű vádlottja, akit 2009-ben ítéltek 17 év szabadságvesztésre emberölés és rongálás bűntette miatt. A férfi hétfőn hajnalban hagyta el a Szegedi Fegyház és Börtönt - tapasztalta a helyszínen a közmédia munkatársa.