A magyar emberi jogi helyzetet bírálta az ET biztosa


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az emberi jogok védelmének romló magyarországi helyzetét bírálta hétfői sajtóközleményében Dunja Mijatovic, az Európa Tanács (ET) illetékes biztosa, mondván, „rendkívül szűk korlátok közé szorult” a kormánykritikus civil szervezetek, jogvédők és újságírók tevékenysége.

A boszniai emberi jogi biztos múlt heti ötnapos magyarországi látogatását követően arról számolt be, hogy az országban bizonyos jogvédők és NGO-k rágalomhadjárat célpontjaivá váltak, illetve több törvényt is elfogadtak a tevékenységük korlátozására.

„A kormánynak vissza kellene fordítania az emberi jogok védelmét befolyásoló, aggasztó lépéseit, visszavonva az ártalmas jogszabályokat, helyreállítva a támogató környezetet, amely segíti a jogvédők, a civil szervezetek és a független média értékes munkáját, amint az a demokratikus társadalmakban elengedhetetlen” – szögezte le.

Mijatovic a nemek közötti egyenlőség területén is visszalépéseket azonosított, például azt, hogy a parlamenti képviselőknek mindössze 12,6 százaléka nő, illetve, hogy az ország az utolsó előtti helyezést érte el a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének (EIGE) vonatkozó mutatóját illetően 2017-ben.

Továbbá felszólított a nők elleni erőszak felszámolását célzó isztambuli egyezmény ratifikálására és a nők elleni erőszakkal kapcsolatos figyelemfelhívásra, arra figyelmeztetve, hogy a 15 évnél idősebb magyar lányok és nők 28 százalékát érte már fizikai vagy szexuális erőszak.

Aggasztónak nevezte emellett, hogy jelenleg rendkívül nehéz menekültstátushoz jutni Magyarországon, azt szerinte nagyon kevesen igényelhetik, s közülük is szinte mindenkit elutasítanak a hatóságok, a menedékkérőket pedig a kísérő nélküli kiskorúakat leszámítva rendszerszinten őrizetben tartják.

„Magyarországon a menedékkérők nem élhetnek azon jogukkal, hogy védelmet kérjenek a hatályos nemzetközi és európai jognak megfelelően. A kormányzatnak elérhetővé kellene tennie a rendes menekültügyi eljárásokat, véget kellene vetnie az indokolatlan +tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetnek+ és fel kellene hagynia a menedékkérők tranzitzónákban való fogva tartásával” – emelte ki az ET-biztos.

„Felszólítom a magyar hatóságokat, hogy tartózkodjanak az idegenellenes érzelmek felkorbácsolására alkalmas, migránsellenes retorikától és kampányoktól” – írta.
Mijatovic végezetül aggodalmát fejezte ki a közigazgatási bírósági rendszer felállításával kapcsolatban is, hangsúlyozva, hogy a kormánynak erős befolyása lesz a szervezet működése felett, ezért a tervezettnél szilárdabb biztosítékokra lenne szükség.

Az emberi jogi biztos magyarországi látogatásának tapasztalatairól írott teljes jelentés későbbre várható.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Az Európa Tanács nemzetközi egyezményt fogadott el a mesterséges intelligenciáról

Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.