A magyar kartelljog fejlődéséről szervezett szakmai konferenciát a GVH


A kartelljog hazai fejlődését járta körül a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) által életre hívott Magyar Compliance Akadémia (MCA) második rendezvénye. A szakmai esemény keretében a GVH szakértői és hazai jogi szakértők vitatták meg a kartelljog témakörét, kiemelten fókuszálva a jogterület fejlődésére – tájékoztott csütörtökön a versenyhatóság.

A GVH – Rigó Csaba Balázs elnök kezdeményezése alapján – 2024 elején indította útjára a Magyar Compliance Akadémiát (MCA) azzal a céllal, hogy a tiszta piaci verseny erősítésének további támogatásával hozzájáruljon a gazdasági növekedés helyreállításához. A nemzeti versenyhatóság célja, hogy az edukációra helyezve a hangsúlyt megelőzze a jogsértő magatartásokat és segítse a vállalkozásokat a jogkövető magatartás kialakításában.

A szerdán tartott konferencia alkalmából a GVH kiemelte, hogy a kartellek a legártalmasabb versenykorlátozó megállapodások, melyek jelentős károkat okozhatnak a gazdaságban. Az elmúlt években több kartellt is feltárt a nemzeti versenyhatóság, köztük kettő közúti kartellt is. 2023 év végén egy közúti táblázással foglalkozó cégek közötti megállapodást, míg 2024 elején egy útszóró só forgalmazó kartellt, 2023 tavaszán egy dunai hajós cégek közötti közbeszerzési kartellt tárt fel a nemzeti versenyhatóság.

A rendezvényen az előadók többek között olyan témákat vitattak meg, mint az együttműködés és compliance fontossága, az engedékenység visszavonásának körülményei, az ún. no poach kartellek jogsértő jellege, illetve a kis- és középvállalkozások kartell ügyekben való sajátos értékelése – sorolta a GVH.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 30.

Parlament előtt a 2025-ös adócsomag

A kormány két lépésben megduplázná a családi adókedvezményt, 2 évvel meghosszabbítaná a kedvezményes, 5 százalékos lakásáfát, és kivezetni készül több különadót is. Parlament előtt az adócsomag.

2024. október 30.

NMHH: Ismerik, sokszor mégsem védekeznek a közösségi média veszélyei ellen a fiatalok

A serdülő lányok mintegy fele érzi magát kevésbé szépnek a közösségi médiafelületeken látottak hatására, mert sokukban nem tudatosul, hogy az online tér gyakran hamis valóságképet tár eléjük – egyebek mellett erre mutatott rá a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kutatása, amely a 13–16 éves kamaszok közösségimédia-használati szokásait vette górcső alá.