A magyarok nagy részének fogalma sincs a jogairól, ha őrizetbe vennék

A magyarok harmada egyáltalán nem tudja, hogy egy letartóztatás, házkutatás vagy beidézés során milyen jogok illetik meg. Tízből négy (43%) válaszadó csupán hallomásból, ismerősöktől vagy filmekből szerzett egy-két információt, de nem biztos benne, hogy helytállóak az ismeretei. A megkérdezettek alig negyede (24%) véli úgy, hogy teljesen tisztában lenne a jogaival, ha hasonló helyzetbe kerülne. Az életkor és az iskolai végzettség nagyban befolyásolja, hogy miként mérik fel az emberek az ilyen jellegű tudásukat. Míg a 8 osztályt végzettek (36%) és a tinédzserek (16-19 év, 29%) a legmagabiztosabbak a jogi felkészültségüket illetően, addig a diplomások (19%) és a 40-59 év közöttiek (20%-24%) tartják magukat a legkevésbé felkészültnek, ha eljárnának velük szemben a hatóságok.

Amennyiben meggyanúsítanák az illetékes szervek, a magyarok döntő többségének (69%) nincs elérhetősége olyan ügyvédhez, akihez fordulhatna. Ez különösen igaz a településen, községben élőkre (75%) és az általános iskolai végzettségűekre (76%). Mindössze a válaszadók töredékének (9%) van saját ügyvédje és alig negyede (23%) ismer jogi szakértőt, akit felhívhatna ilyen helyzetben.

„Ha bármilyen okból őrizetbe vesznek vagy akárcsak előállítanak valakit a hatóságok, fontos, hogy az érintett tisztában legyen azzal, hogy joga van megtagadni a vallomástételt és kérheti, hogy ügyvédet biztosítsanak számára. Ilyenkor érdemes jogi szakértő segítséget kérni, mivel az ilyen jellegű eljárások során kritikus, hogy megfelelő védelmet kap-e az érintett” – hangsúlyozta Ragány Zoltán, a Ragány Ügyvédi Iroda vezetője. A szakember tapasztalatai szerint is azok többségének, akik ellen eljárás indul, nincs elérhetősége jogi képviselőhöz, akinek mégis, annak azért van, mert már kerültek hasonló helyzetbe.

Abban az esetben, ha bírósági perre kerülne a büntetőügye, a lakosság több mint fele (56%), a budapestieknek pedig közel kétharmada (65%) saját ügyvédet fogadna. A megkérdezettek harmada (32%) az állam által kirendelt védőt választaná, míg minden tizedik nyilatkozó (11%) önmagát képviselné a vádlottak padján. Ragány Zoltán az eredmények kapcsán kiemelte, hogy az olyan bűncselekmények esetén, ahol öt évi vagy annál súlyosabb szabadságvesztés kiszabását is lehetővé teszi a törvény, nem is lehetséges, hogy a vádlott önmagát képviselje, védje a bíróságon.

Tízből kilenc válaszadó szerint egy tárgyalás kimenetelében kulcsfontosságú lehet, hogy tapasztalt védő képviselje a gyanúsítottat, hiszen ezen múlthat, hogy elítélik-e vagy nagyban változtathat a büntetés mértékén. Csupán a magyarok tizede véli úgy, hogy nincs hatással a jogi képviselő személye az ügy kimenetelére. Ennek megfelelően az ügyvédtől elsősorban szakértelmet (69%), valamint jó érvelési készséget (52%), tapasztalatot (36%), kiváló helyzetfelismerést (31%) és küzdeni akarást (28%) várnak el, míg legkevésbé együttérzésre számítanak tőle (10%).

A kutatásban résztvevők szerint a lakosság széleskörű jogismeretét leginkább a közép- és általános iskolai oktatással, ingyenes online ismeretterjesztő kurzusokkal, jogi témájú TV- és rádióműsorokkal, illetve cikkekkel lehetne látványosan javítani.