A MÜK elnöke a Kormány tagjaihoz fordult a KATA módosítás miatt

Napi

2022. július 13. Jogászvilág

kata, kata adózás, kata módosítás, kata törvény, kata változás, Magyar Ügyvédi Kamara

Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Elnökség egyhangú felhatalmazása alapján az ügyvédség érdekében a Kamara elnöke levélben fordult Varga Mihály pénzügyminiszterhez, dr. Varga Judit igazságügyi miniszterhez és dr. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszterhez.

A Magyar Ügyvédi Kamara megdöbbenéssel értesült a mai napon a Kormány képviseletében dr. Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes által – minden előzetes egyeztetés nélkül – előterjesztett, a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló T/583. számú törvényjavaslat benyújtásáról. A törvényjavaslat – miközben a jelenlegi KATA-s adózók százezreit fogja kizárni ebből az adónemből – az ügyvédek és ügyvédi irodák számára, rendkívül rövid felkészülési idő mellett 2022. szeptember 1. napjától eleve kizárná azt, hogy az ügyvédi hivatásrend jelentős része által igénybe vett adózási formát, a kisadózó vállalkozások tételes adózását (KATA) válasszák.

A teljesség kedvéért szükséges kiemelni, hogy a törvényjavaslat alapján mindenkire irányadó szabály, hogy megszűnik a KATA-alanyiság, ha az adózás rendjéről szóló törvény szerinti kifizetőtől szerez bevételt (lényegében nem magánszemélytől, illetve külfölditől).

Ez a KATA-alanyok rendkívül széles rétegét érinti, gyakorlatilag minimálisra szorítva vissza az adónem választására jogosultakat, azaz nem állítható, hogy az új KATA törvény a javaslat szerint kifejezetten az ügyvédség ellen irányulna, hiszen ha az ügyvéd, ügyvédi iroda visszakerülne az egyéni vállalkozók mellé, akkor is értelemszerűen a fenti szűkítés vonatkozna az ügyvédekre, magyarul minden olyan ügyvéd kiesne akkor is a KATA-ból, akinek akárcsak egy nem magánszemély, illetve külföldi ügyfele lenne.

(MÜK 28. számú hírlevele)

Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Az Európa Tanács nemzetközi egyezményt fogadott el a mesterséges intelligenciáról

Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.