A nyomozás szerepe a büntetőeljárásban – európai dimenziók


A május utolsó napján megtartott rendezvény célja az Európai Unió pénzügyi érdekeinek büntetőjogi védelmével – elsősorban a nyomozással – kapcsolatos alapkérdések gyakorlatközpontú megvitatása volt a tagállami gyakorlatok bemutatásán keresztül.


Az eseményen részt vett többek között Prof. Dr. Polt Péter legfőbb ügyész, Prof. Dr. Dr. h.c. Gerhard Dannecker (Heidelbergi Egyetem), Prof. Dr. Robert Kert (tanszékvezető, Gazdaságtudományi Egyetem, Bécs), Prof. Dr. Richard Soyer (intézetigazgató, Linzi Egyetem), Prof. Dr. Frank Meyer (tanszékvezető, Zürichi Egyetem), Kai Sackreuther, a Mannheimi Ügyészség ügyésze, valamint Prof. Dr. Gerson Trüg (büntetőügyvéd, Partner, Trüg – Habetha Rechtsanwälte).

A konferenciát Prof. Dr. Farkas Ákos „A nyomozás szerepe a nemzeti jogrendszerekben és a határokon átnyúló büntetőeljárásokban” című előadása nyitotta meg. Prof. Dr. Dr. h.c. Gerhard Dannecker a vizsgált kérdéskör általános problémáira világított rá európai perspektívából a büntetőjog, a kartelljog és az adatvédelmi jog területén. Prof. Dr. Polt Péter legfőbb ügyész az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények aktuális eljárásjogi aspektusairól, a nyomozás során felmerülő problémákról, az ügyészségi jogalkalmazási tapasztalatokról, valamint a nemzetközi együttműködés alapkérdéseiről tartott előadást.

A konferencia második szekciójában Kai Sackreuther ügyész a belső vizsgálat témáját elemezte az ügyészség szemszögéből. Prof. Dr. Gerson Trüg ügyvéd a vállalkozásokkal szembeni nyomozások problémáit taglalta előadásában a védői munka nézőpontjából.

A hazai és külföldi, gyakorlati és elméleti szakemberek különböző előadásaikban a nyomozás nemzeti szabályozására fókuszáltak, különös tekintettel a belső, külső, büntető- és szabálysértési nyomozás sajátosságaira és az egyes eljárások közötti átjárhatóságra.

Prof. Dr. Frank Meyer összegző előadásában többek között annak szükségességét fogalmazta meg, hogy a határokon átívelő bűncselekmények hatékony üldözése és a konferencián érintett gyakorlati problémák megoldása érekében közös alapelveket kell kidolgozni, az uniós jogalkotónak pedig eljárási kereteket kell lefektetnie a büntetőeljárás garanciáinak biztosítása érdekében, ezen túl pedig koordinációs módszert kell alkalmaznia.

A most megkezdett munkát a HERCULE III projekt keretében idén ősszel a Miskolci Egyetem jogi kara és a Heidelbergi Egyetem közös szervezésében nemzetközi workshopon folytatják majd.

A rendezvény az Európai Bizottság (OLAF) HERCULE III (2014-2020) 2. Jogi képzés és tanulmányok program keretében a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara által koordinált „Az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények (a csalás, a korrupció, a pénzmosás és az Unió pénzügyi érdekeit sértő egyéb jogellenes tevékenységek) külső, belső és bűnügyi nyomozásának egyes kérdései, különös tekintettel az OLAF, EPPO, Eurojust és az Europol tevékenységére” című projekt nyitórendezvénye volt. A projektben az Európai Unió pénzügyi érdekeinek büntetőjogi védelmével foglalkozó hazai és nemzetközi szaktekintélyek működtek közre nyolc uniós tagországból (Németország, Ausztria, Lengyelország, Görögország, Olaszország, Horvátország, Románia, Magyarország).




Kapcsolódó cikkek

2022. május 20.

Az EU felszólítást küldött az EU pénzügyi érdekeit érintő csalás elleni szabályozás miatt

Az Európai Unió Bizottsága több országnak – így például Magyarországon kívül Hollandiának, Észtországnak és Máltának is – felszólítást küldött az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről szóló, 2017. július 5-i (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek meg nem felelő nemzeti szabályozás miatt – tudatta a Miniszterelnökség csütörtökön.