Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Elutasította az Európai Unió Bírósága a magyar kormány keresetét, amit a 2018 szeptemberi, Sargentini-jelentésről szóló szavazással szemben terjesztett elő. Ez a szavazás indította el Magyarországgal szemben a 7-es cikk szerinti eljárást, és a magyar kormány álláspontja szerint bele kellett volna számolni a kétharmad kiszámításánál a tartózkodókat is.
A luxemburgi testület döntése szerint „a Parlament az ezen állásfoglalás elfogadásakor leadott szavazatok számlálása során jogosan hagyta figyelmen kívül a tartózkodásokat”.
Az Európai Parlament azzal érvelt, hogy uniós szerződések annyit mondanak, hogy a leadott szavazatok kétharmada kell a határozat elfogadásához, arról hallgatnak, hogy a tartózkodókat úgy kell-e számítani, mint akik semleges – se igen, se nem – szavazatot adtak le, vagy úgy, mint akik nem szavaztak. Az Európai Parlament ezt a saját eljárásrendjében szabályozta, méghozzá úgy, hogy aki tartózkodik, az nem számít leadott szavazatnak. A Fidesz-KDNP szerint azonban a 7-es cikkes szavazásra ez az EP eljárásrend nem vonatkozott volna.
Mi volt a szavazás eredménye?
A szavazás eredménye: 448 igen szavazat volt, 197 nem ellenében, 48-an pedig tartózkodtak.
A jelentés elfogadásához és az eljárás megindításához kétharmados többségre volt szükség, ez jelentette a leadott igen és nem voksok kétharmadát. Emellett az összes képviselő abszolút többségének a támogatása is kellett, ez 376 voks. A magyar kormány álláspontja szerint azonban úgy kellett volna számolni, hogy az összes szavazatot figyelembe veszik, ebben az esetben kicsivel a szükséges kétharmad alatti lett volna az eredmény (64,64%).
Tudták a tartózkodó EP-képviselők, hogy ez mit jelent
A bíróság többek közt megállapította azt is, hogy a tartózkodásoknak az EU működéséről szóló szerződés 354. cikkének negyedik bekezdése értelmében vett leadott szavazatok számlálásából való kizárása nem ellentétes sem a demokrácia elvével, sem pedig az egyenlő bánásmód elvével, tekintettel többek között arra, hogy a szavazás során tartózkodó képviselők a szabályok ismeretében jártak el, mivel előzetesen tájékoztatásban részesültek arról, hogy a leadott szavazatok számlálása keretében a tartózkodásokat nem veszik figyelembe.
Azt, hogy a tartózkodást beszámolják-e a jogi bizottság állásfoglalása döntötte el, amit Antonio Tajani akkori parlamenti elnök kért a szavazás előtt napokkal. Az EP szabályzata szerint „annak kiszámításához, hogy egy szöveget elfogadott vagy visszautasított a parlament, csak a mellette és ellene szóló szavazatokat vegyék számításba, kivéve ha speciális többséget ír elő az alapszerződés”. Az állásfoglalás szerint nem minősült különlegesnek a kétharmados voksolás.
Varga nem fogadja el a bírósági döntést
Varga Judit magyar igazságügy-miniszter a Facebookon reagált az ítéletre.
Mint írta „nem voltak illúzióik”, majd hangsúlyozta, hogy a magyar kormány álláspontja továbbra is az, hogy „a szavazás nemcsak az uniós szerződésekkel volt ellentétes, hanem az EP saját eljárási szabályzatával is”.
Varga szerint „érdekes és ellentmondásos” az is, hogy „a bírósági ítéletre egy ilyen egyszerű eljárásjogi kérdésben majdnem három évet kellett várni, miközben egy másik ügyben, a jogállamisági kondicionalitás rendelet rendkívül bonyolult kérdésében, maga az EP követeli a Bíróság döntéshozatali folyamatának gyorsítását”.
Az igazságügy-miniszter kiemelte, hogy „a Bíróság mai döntése semmilyen módon nem jelenti a Sargentini-jelentésben foglaltak tartalmi megerősítését”. Hozzátette, hogy „a jelentés vádjait a Magyar Kormány számos alkalommal cáfolta már szakmai és elvi szinten is”.
Nem volt meglepetés
Az uniós bíróság főtanácsnoka tavaly decemberben a kereset elutasítását javasolta. Az ügyet előzetesen megvizsgáló bíró javaslatait pedig ritkán bírálják felül.
Michal Bobek főtanácsnok az ügy lényegét jelentő kérdésben az Európai Parlament érvelését fogadta el. Eszerint az uniós szerződések csak annyit mondanak, hogy a leadott szavazatok kétharmada kell a határozat elfogadásához, arról hallgatnak, hogy a tartózkodókat úgy kell-e számítani, mint akik semleges – se igen, se nem – szavazatot adtak le, vagy úgy, mint akik nem szavaztak. Az Európai Parlament ezt a saját eljárásrendjében szabályozta, méghozzá úgy, hogy aki tartózkodik, az nem számít leadott szavazatnak.
Bobek szerint a szavak hétköznapi értelme szerint sem leadott szavazatnak számolni a tartózkodást.
A teljes ítéletet ide kattintva lehet elolvasni.
