A parlament elé került a fogyasztóvédelmi törvény módosítása


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az unióban forgalomba hozott termékek kettős minősége elleni fellépés lehetőségét és a fiktív értékelések tilalmát is tartalmazza a fogyasztóvédelmi törvények módosítása, amelyről kedden tárgyalt az Országgyűlés.

A kettős minőséggel szembeni fellépés jogi alapját teremti meg a fogyasztóvédelmi törvények módosítása, de az online kereskedelemben is segít megelőzni a fogyasztók megtévesztését – ismertette az előterjesztés tartalmát az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) államtitkára, Cseresnyés Péter.

Mint kifejtette, Magyarország az elsők között jelezte Brüsszelben, hogy egyes termékeket jelentősen eltérő minőségben kínálnak Bécsben, Münchenben vagy Budapesten. Ennek kiküszöbölésére a magyar kormány és a V4-ek hatékony fellépésének köszönhetően már megszületett az uniós szabályozás, amely 2022 május 28-ától minősíti jogsértésnek, ha egy gyártó azonos külsővel, de eltérő összetételben gyártott termékeket hoz forgalomba a különböző tagállamokban.

A tárgyalt változtatás nemcsak az élelmiszerek, hanem például a mosóporok vagy kozmetikai szerek kettős minőségének szankcionálására is lehetőséget ad a fogyasztóvédelmi hatóságnak. Ugyanígy vizsgálható a takarmány vagy a vetőmag is – tette hozzá.

Cseresnyés Péter arról is beszámolt, hogy az online vásárlók megtévesztésének újabb lehetőségeit zárja ki a változtatás. A jövőben azonnal eljárhat a hatóság, ha egy webáruház vagy például egy szálloda fiktív fogyasztói értékelésekkel próbálja megtéveszteni a fogyasztókat.

Az internetes kereséseknél 2022-től fel kell tüntetni, hogy az első helyen fizetett találat áll-e, és a találatok sorrendje milyen paraméterek mentén áll elő.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. december 6.

Papírból PDF – az új ingatlan-nyilvántartás

A jelenlegi ingatlan-nyilvántartásunk egy 1997-es törvényen alapul, és jogosan vetődik fel bennünk a kérdés, hogy ez a több mint két évtizedes szabályozás releváns rendelkezéseket tartalmaz-e. Az ezzel kapcsolatban felmerülő igény, illetve a COVID által okozott válsághelyzet következtében a szükség is egyre jobban nőtt egy gyors, hatékony, egyszerű és legfontosabbak közt elektronikus rendszerre, hogy hivatalos ügyeinket tudjuk intézni. Az Ars Boni cikkpályázat keretében készült írásban ezt az új és modern, elektronikus világba lépő jogintézményt szabályozó és véglegesnek tűnő 2021.évi C. törvényt fogom összehasonlítani eredeti, kihirdetéskori szövegével, illetve a jelenleg hatályos – de nemsokára „régi”-nek aposztrofált – ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvénnyel.