A parlament és a kormány is jogalkotási rekordot dönthet idén


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Sosem látott mennyiségű törvény és kormányrendelet született az idei első félévben – derült ki a CompLex Kiadó, a holland Wolters Kluwer csoport tagja Jogtárának adataiból. Június végéig majdnem kétszer több rendeletet adott ki a kabinet, mint egy évvel korábban, és több mint 120 törvény született, vagyis az év minden munkanapjára jutott egy.


Nemcsak folytatódott, hanem sok szempontból fel is gyorsult az idei első félévben az évek óta tartó, és már eddig is felülmúlhatatlannak gondolt jogalkotási láz Magyarországon. A CompLex Kiadó Jogtárának adatai szerint június végéig összesen 608 törvény, kormány-, minisztériumi, illetve egyéb rendeletet hirdettek ki, ami nagyjából 25 százalékkal több az egy évvel korábbinál (483 jogszabály született a tavalyi első félévben).

A törvények és a kormányrendeletek száma újból meghaladta az előző évi első féléves adatokat (ahogyan 2012-ben is több volt a 2011 első félévinél). A parlament június végéig 124 törvényt alkotott, ami abszolút rekordot jelent: soha a magyar jogalkotás történetében nem fordult elő, hogy az év első felében száznál több törvény szülessen (2012-ben 89, egy évvel korábban 82, míg a kormányváltás évében és 2009-ben csak 63-63 törvényt hirdettek ki június 30-ig). Mindez azt is jelenti, hogy idén az évnek pontosan minden munkanapjára jutott egy kihirdetett törvény: június végéig ugyanis éppen 124 munkanap volt ebben az esztendőben.

A törvények száma egyébként 39 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, és mivel az évek többségében a második félév szokott intenzívebb jogalkotást hozni – amit fokozhat, hogy az őszi parlamenti ülésszak lesz a 2014-es választások előtti utolsó előtti normál ülésszak –, arra lehet számítani, hogy idén az elfogadott törvények száma meghaladja a 250-et.

A parlamenténél is nagyobb intenzitással nőtt a kormányzati jogalkotás súlya. Csak kormányrendeletből 244 született az első félévben, ami 75 százalékkal több az egy évvel korábbi 139-nél. Nemcsak a növekedés mértéke számít történelminek, hanem maga az érték is új rekordot jelent: a rendszerváltozás óta egyetlen év sem volt, amikor a kormányrendeletek száma az első félévben ilyen mennyiséget elért volna. Az eddigi csúcsot a legutóbbi kormányváltás éve jelentette: 2010-ben 210 kormányrendelet jelent meg június végéig (a választási években a rövidebb ideig tartó parlamenti ülésszakok miatt egyébként is gyakori a kormányrendeletek számának megugrása). Összességében az első félévben a kihirdetett jogszabályok 20 százaléka volt törvény, 40 százaléka kormányrendelet, a maradék 40 százaléka miniszteri vagy egyéb rendelet. A belügyminiszter 34 rendeletet alkotott, ebben a kormányzati ciklusban ez rekordot jelent. A nemzetgazdasági minisztériumban az új miniszter – az MNB-elnökké kinevezett Matolcsy Györgyöt váltó Varga Mihály – új jogalkotási lendületet hozott, az NGM a 2012-es 16-tal szemben idén június végéig 27 rendeletet adott ki. A pénzügyi felügyelet a tavalyi mindössze egy rendelet után idén 10-et alkotott, az agrár- és az erőforrás-miniszter nagyjából ugyanannyit, mint 2012 első felében (előbbi 62 után 55-öt, utóbbi 41 után idén 45-öt). Az igazságügyi miniszteri rendeletek száma jelentősen, 31-ről 11-re csökkent.

(Az Ügyvédvilág.hu kiadója ias a CompLeX Kiadó.)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Az Európa Tanács nemzetközi egyezményt fogadott el a mesterséges intelligenciáról

Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.