A Questor-ügyről nyilatkozott az ügyészség


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Quaestor-ügyben a szakértői vélemény kizárásáról hozott bírósági végzés ellen a Fővárosi Főügyészség nem tud jogorvoslattal élni, csak egy majdani ügydöntő határozat elleni fellebbezésben tudja az érveit kifejteni – közölte a főügyészség.


A főügyészség felhívta a figyelmet arra, hogy a Fővárosi Törvényszék figyelmen kívül hagyta a Fővárosi Ítélőtábla határozatát a szakértői vélemény felhasználhatóságáról, és ez a későbbiekben az elsőfokú ítélet hatályon kívüli helyezését is eredményezheti.

 A főügyészség ezt arra reagálva közölte az MTI-vel, hogy a Fővárosi Törvényszék kedden hozott végzésében kizárta az egyik szakértői véleményt a Quaestor-ügyben.

Az ügy előzménye, hogy a Fővárosi Törvényszék tavaly decemberben zárta ki a Quaestor-ügyből a nyomozás során kirendelt, az igazságügyi szakvélemény elkészítésében társszakértőként részt vevő adó-, járulék- és könyvszakértőt, aki egy másik igazságügyi szakértővel csaknem 50 kötet terjedelmű együttes szakértői véleményt készített. A tárgyaláson azonban felmerült, hogy az egyik szakértő a Kvantál Zrt.-vel, a büntetőeljárásban sértetti pozícióban lévő Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt. felszámolójával kapcsolatban áll. A törvényszék a beszerzett iratok alapján megállapította, hogy a szakértő könyvvizsgálóként 2011. december 1-je óta valóban megbízásos jogviszonyban áll a felszámoló társasággal. A bíróság a Quaestor Pénzügyi Zrt. mint sértett és a szakértő között a szakértői vélemény elkészítésének időpontjában, valamint a jelenleg is fennálló jogviszony miatt a szakértőt a büntetőeljárásból kizárta.

 

Ezt a döntést a Fővárosi Ítélőtábla január 24-én helybenhagyta, majd a keddi tárgyaláson a bíróság kizárta a bizonyítékok közül a szakvéleményt, amit a kizárt szakértő társával együtt készített.

A főügyészség emlékeztetett azonban arra, hogy az ítélőtábla az egyik szakértő kizárásáról döntő jogerős végzésében iránymutatást adott a törvényszéknek arra, hogy a szakértői vélemény felhasználható.

A főügyészség idézte is az ítélőtábla végzését, amiben a törvényszék úgy fogalmazott: „A szakvélemény felhasználására vonatkozóan az elsőfokú bíróság csak ezt követően határoz, de ezzel kapcsolatban megjegyzi a másodfokú bíróság, hogy az együttesen adott szakvélemény lényegében azt jelenti, hogy annak minden megállapításával egyetértenek a szakvélemény készítői, így az egyik szakértő kizárása a szakvélemény felhasználhatóságát alapvetően nem érinti.”

„Az ítélőtábla véleményének figyelmen kívül hagyása a magyar joggyakorlat alapján akár egy későbbi hatályon kívül helyezést kimondó másodfokú döntést is eredményezhet” – hívta fel a figyelmet a főügyészség.

A csalással, sikkasztással és más bűncselekményekkel vádolt Tarsoly Csaba, a cégcsoport vezetője és társai ellen indított büntetőper tárgyalása júliusban kezdődött a Fővárosi Törvényszéken.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 30.

Parlament előtt a 2025-ös adócsomag

A kormány két lépésben megduplázná a családi adókedvezményt, 2 évvel meghosszabbítaná a kedvezményes, 5 százalékos lakásáfát, és kivezetni készül több különadót is. Parlament előtt az adócsomag.

2024. október 30.

NMHH: Ismerik, sokszor mégsem védekeznek a közösségi média veszélyei ellen a fiatalok

A serdülő lányok mintegy fele érzi magát kevésbé szépnek a közösségi médiafelületeken látottak hatására, mert sokukban nem tudatosul, hogy az online tér gyakran hamis valóságképet tár eléjük – egyebek mellett erre mutatott rá a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kutatása, amely a 13–16 éves kamaszok közösségimédia-használati szokásait vette górcső alá.