Az online sportfogadás és a jog viszonya
Az online sportfogadás és a jog sokrétű kapcsolatát is megvitatták a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság klubbeszélgetésén.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az Artisjus Egyesület Európa legnagyobb zenei közös jogkezelőjével, a Sacemmel együttműködve gyorsabban és hatékonyabban kezeli a jövőben az online jogdíjakat, így világszinten is kiemelt pozícióba kerülnek a magyar dalszerzők – közölte az Artisjus csütörtökön.
A közlemény szerint az Artisjus a francia Sacemet megbízta azzal, hogy 2023 januárjától képviselje a magyar zenei repertoárt a nagy online streaming szolgáltatóknál. A most létrejött megállapodás révén az Artisjus által képviselt magyar dalszerzők az elérhető legmagasabb összegű jogdíjat kapják majd online elhangzásaik után, ráadásul a korábbinál jóval gyorsabban, negyedéves elszámolásban juthatnak hozzá ehhez a bevételhez.
Az Artisjus emlékeztet arra, hogy az Egyesült Államok (ASCAP), Dél-Korea (KOMCA) és Kanada (SOCAN) közös jogkezelő szervezetei, olyan globális zeneműkiadók, mint például a Universal Music Publishing vagy a Warner Chappell, valamint a független kiadókat összefogó IMPEL is a Sacemet bízta meg ezzel a feladattal. A megállapodás eredményeként az Artisjus által képviselt magyar zeneszerzők és szövegírók így ugyanolyan előnyös helyzetbe kerülnek, mint a világ legsikeresebb dalszerzői.
Szinger András, az Artisjus főigazgatója a közleményben kiemeli, hogy a magyar szervezet eddig minden jogkezelési feladatot önállóan végzett, azonban a nemzetközi streaming-szolgáltatók növekvő száma, globális erejük és az általuk szolgáltatott adatok mennyisége miatt hatékonyabb és fenntarthatóbb, ha ennek a feladatnak a jelentős részét a világ egyik legjobb partnerére bízzák. A főigazgató hozzátette, hogy továbbra is az Artisjus felelőssége marad a magyar zenei repertoár nyilvántartásba vétele, dokumentálása és azonosítása. Cécile Rap-Veber, a Sacem vezérigazgatója a közlemény szerint azt emelte ki, hogy az Artisjus profitálni fog a francia cég több területre kiterjedő licenceiből és technológiai hátteréből. Hozzátette, hogy az úgynevezett URights platformon keresztül a Sacem teljes átláthatóságot biztosít az Artisjusnak a repertoárja után beszedett jogdíjakkal kapcsolatban.
A magyar jogkezelő szervezet közleményében hangsúlyozza, hogy a 2023 előtti elhangzásokat továbbra is az Artisjus dolgozza fel folyamatosan, míg a későbbi kiadású magyar művek adatainak pontos és részletes nyilvántartását szintén az Artisjus munkatársai biztosítják. Az Artisjushoz tartozó magyar szerzők számára a gyakorlatban mindez nem jelent változást, jogkezelőjük hivatalosan továbbra is az Artisjus marad, új dalaikat is az eddig megszokott módon az Artisjusnál regisztrálják majd, és online jogdíjaik tekintetében is minden információt egy helyen, az Artisjus online portálján találnak meg.
Az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület jogelődjét 1907-ben alapították a magyar zeneszerzők, szövegírók és zeneműkiadók. Ma közvetlen megbízással mintegy 22 ezer magyar szerző jogait kezeli, 527 ezer magyar művet tart nyilván, ezen kívül a hasonló külföldi szervezetekkel kötött szerződései alapján többmillió zenei és irodalmi szerző jogkezelését végzi a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál bejegyzett közös jogkezelő szervezetként. A francia Sacem a világ egyik vezetője a közös jogkezelés terén, különösen a digitális környezetben. Közel 200 terület után szed be jogdíjakat a streaming-platformoktól tagjai – köztük ötven nemzetközi kiadó és külföldi közös jogkezelő szervezet – nevében.
(MTI)
Az online sportfogadás és a jog sokrétű kapcsolatát is megvitatták a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság klubbeszélgetésén.
A jelenlegi ingatlan-nyilvántartásunk egy 1997-es törvényen alapul, és jogosan vetődik fel bennünk a kérdés, hogy ez a több mint két évtizedes szabályozás releváns rendelkezéseket tartalmaz-e. Az ezzel kapcsolatban felmerülő igény, illetve a COVID által okozott válsághelyzet következtében a szükség is egyre jobban nőtt egy gyors, hatékony, egyszerű és legfontosabbak közt elektronikus rendszerre, hogy hivatalos ügyeinket tudjuk intézni. Az Ars Boni cikkpályázat keretében készült írásban ezt az új és modern, elektronikus világba lépő jogintézményt szabályozó és véglegesnek tűnő 2021.évi C. törvényt fogom összehasonlítani eredeti, kihirdetéskori szövegével, illetve a jelenleg hatályos – de nemsokára „régi”-nek aposztrofált – ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvénnyel.
2025 februárjától változik a Közös Végrehajtási Szabályzat 17. és 18. cikke – hívja fel a figyelmet honlapján a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!