A szellemi munkát végzők veszíthetik el munkájukat elsőként a mesterséges intelligencia miatt


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Egy frissen megjelent tanulmány szerint az egyszerűbb, automatizálható szellemi munkavégzésben terjedhet el először a mesterséges intelligencia, azonban a térnyerése a jogi környezettől, a munkavállalói érdekérvényesítől és az új technológia költségétől is nagymértékben függ.


„Az inside.com véleménycikkében Rob May kolumnista cáfolja azt a közkeletű vélekedést, hogy a mesterséges intelligencia terjedése elsőként a „tudáslétra alján” lévő munkakörökben tudja majd helyettesíteni az emberi élőmunkát. Ezek az értékelések a mesterséges intelligencia alkalmazásának csupán a kognitív szempontját veszik figyelembe, vagyis hogy mikor „taníthatók meg” a gépi alkalmazások egyes munkafolyamatok elvégzésére. Ebből a megközelítésből egyértelmű, hogy a helyettesítés a kevésbé tudásigényes munkáknál történhet meg először. A szerző szerint azonban ezek az elemzések meglehetősen sekélyesek. Nem veszik figyelembe azt, hogy egy tömeges helyettesítés tekintetében az, hogy egy folyamatot vagy ezek rendszerét már képes helyettesíteni a mesterséges intelligencia, csak egy, és nem is feltétlenül a legfontosabb szempont. A „megcsinálás” még nem jelenti azt, hogy ennek a képességnek a tömegtermelése is megoldottá válna, nem számol az emberi viselkedés sajátosságaival, valamint olyan tényezőkkel, mint a fizikai megvalósíthatóság, a jogi keretek, a költséghatékonyság vagy éppen a szakszervezetek alkuereje.

Példaképpen a könyvelők és az építőipari munkások helyettesíthetőségét veti össze. Nyilvánvaló, hogy egy könyvelő munkája kognitívan lényegesen összetettebb, mint egy építkezésen dolgozó fizikai munkásé. A mesterséges intelligenciával ez utóbbi munkája könnyebben modellezhető, mégis nehezebben váltható ki ilyen módon. Ehhez ugyanis olyan robotokat kellene gyártani, amelyeknek nem csak a kognitív funkciókban érik el a kívánt szintet, hanem fizikailag is képesek modellezni a megfelelő folyamatokat, amihez le kell gyártani a megfelelő alkatrészeket, meg kell oldani ezek összeszerelését és szállítását, amely egyelőre komoly kihívás és akadály. Ezzel szemben a könyvelő munkája – bár sokkal komplexebb tudást feltételez – könnyebben helyettesíthető, tekintve, hogy ehhez a munkához már ma is elsősorban digitális adatokra és ezek feldolgozására van szükség, egyéb fizikai fejlesztést pedig nem igényel.

[htmlbox Jogászvilág_hírlevél]

A szerző véleménye szerint a mesterséges intelligencia első körben nem a viszonylag kevés tudást igénylő fizikai munkát igénylő munkaköröket veszélyezteti, hanem az alkalmazott szellemi munkákat végzők tevékenységét. A fenti megközelítés mellett még más szempontok is befolyásolhatják a helyettesíthetőséget. A kormányzat például dönthet úgy, hogy bizonyos munkaköröket nemzetbiztonsági szempontból akar távol tartani attól, hogy mesterséges intelligencia helyettesítse az élőmunkát. Más esetben a szakszervezetek alkuereje hozhat tető alá „mesterséges intelligencia ellenes egyezséget” a nagy munkáltatókkal. Erre ott van nagyobb esély, ahol az elvileg helyettesíthető munkakörökben dolgozók a fizetési létra alján vannak – ezekben a munkakörökben, mivel eleve viszonylag alacsony a bérköltség, az elérhető megtakarítás is csekély mértékű. Más munkakörökben a jogi szabályozás vagy annak hiánya okozhat akadályokat, például a felelősség tekintetében.

A szerző az alkalmazott szellemi munkákat végzők mellett leginkább a középvezetői munkaköröket látja helyettesíthetőnek. Példaképpen említi az éttermek működését, ahol az alkalmazottak munkájának irányításához elegendő egy fülhallgató, amelyen keresztül a megfelelő utasításokat kapják a következő munkafolyamatokhoz.

Nagyon nehéz előre jelezni, hogy milyen sorrendben és ütemben terjed el tömegesen a mesterséges intelligencia az egyes munkakörökben, de a kognitív megvalósíthatóság mellett a jogi környezet alakulása és a megvalósítás költségei is nagyban befolyásolni fogják a folyamatot.”

(hirlevel.egov.hu)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 30.

GVH: Indokolt a versenytörvény egyes módosításainak halasztása

A Gazdaság Versenyhivatal (GVH) egyetért a versenytörvény egyes tervezett módosításainak elhalasztásával. A GVH elnöke a széleskörű szakmai konzultáció lefolytatása érdekében versenypártolási munkacsoport létrehozását kezdeményezte, annak érdekében, hogy a minden érintett számára megnyugtató garanciák beépülhessenek a tervezett rendelkezésekbe.