A vagyonnyilatkozati rendszer reformját kezdeményezi az Integritás Hatóság
Nemzetközi példákra alapozva a vagyonnyilatkozati rendszer reformját kezdeményezi az Integritás Hatóság. A frissen megjelent Vagyonnyilatkozati Eseti Jelentés 16 pontban tesz javaslatot többek között az egységes elektronikus bevallási rendszer kialakítására, az ellenőrzések nagyfokú automatizálására és minimum gyakoriságára – olvasható a hatóság honlapján.
Az Integritás Hatóságot megalapító törvény (Eufetv.) írja elő, hogy a Hatóságnak jelentést kell készíteni a vagyonnyilatkozati rendszerről. A Hatóság honlapján elérhető jelentés több ország rendszereit hasonlítja össze a magyarral, és az azonosított jó gyakorlatokat is figyelembe véve fogalmazza meg ajánlásait. A Hatóság munkatársai interjúkat készítettek több EU tagállam szakértőivel, valamint tanulmányozták az Európai Parlament, az OECD és Világbank elemzéseit, adatait a témában.
„A vagyonnyilatkozatok célja az átláthatóság és az elszámoltathatóság növelése. A vagyonnyilatkozati rendszerek hatékony működéséhez szükséges a megfelelő ellenőrzés és számonkérés, a konzekvens szankcionálás, az intézményi támogatás megléte ugyanúgy, mint a jogszabályi kiskapuk bezárása” fogalmaz Biró Ferenc, az Integritás Hatóság elnöke.
A hazai viszonylatban kijelenthető, hogy csak elvi szinten létezik kontroll a vagyonnyilatkozatok ellenőrzése terén.A Hatóság álláspontja szerint a hazai vagyonnyilatkozati rendszer jelenlegi formájában elavult, nem megfelelően működik, és így nem éri el a törvényben meghatározott céljait.
A legfontosabb ajánlások
- A Hatóság ajánlása szerint a vagyonnyilatkozatok nyilvántartásához, kezeléséhez és ellenőrzéséhez egységes elektronikus, automatizált bevallási rendszer kialakítása szükséges.
- Egy ilyen rendszer lehetővé teszi a Hatóság által korábban már felvázolt és szorgalmazott kockázat alapú ellenőrzést.
- A Hatóság javasolja, hogy egy bizonyos időintervallum alatt (de maximum 4 évente) a nyilatkozattételre kötelezett teljes populáció legalább egy alkalommal ellenőrizve legyen. Kiemelt kockázatú pozíciók esetében az ellenőrzést évente el kell végezni. Megfelelő technikai támogatás és kialakítás esetén ez ma már gyakorlatilag tetszőleges gyakorisággal, automatikusan, minimális érdemi emberi időráfordítással megvalósítható.
- A nemzetközi jó gyakorlat szerint a vagyonnyilatkozatokat egy független szervezetnek kell ellenőriznie. E szervezet számára biztosítani kell az ellenőrzések és vizsgálatok lefolytatásához szükséges jogköröket, valamint közvetlen hozzáférést kell adni az összes releváns adatbázishoz is. Jelenleg a Hatóság ezekhez az adatbázisokhoz nem fér hozzá.
- Az egységes vagyonnyilatkozat tartalma: hazai és külföldi vagyonelem és érdekeltség: az összes jövedelem, ingóság, ingatlan, immateriális jószág, ajándék, befektetés, pénzügyi követelés, kötelezettség, egyéb pozíciók és érdekeltségek (azok is, ahol nincs javadalmazás).
„Olyan javaslatokat fogalmaztunk meg, amelyek egyrészt elősegítik a hatékony ellenőrzést, másrészt segítenek visszaépíteni a társadalom rendszerbe vetett, jelenleg erodált bizalmát. Önmagában azonban ez kevés. Elengedhetetlen egy olyan kultúra kialakítása és elősegítése, amelyben a bevallás alanyai az átláthatóságot és elszámoltathatóságot támogatják és képviselni akarják. Ezt a kultúrát a törvényi akaratnak is támogatnia kell”, teszi hozzá Biró Ferenc.
A Hatóság kiemelten fontosnak tartja a vagyonnyilatkozati rendszerek kapcsán is a szabályozás harmonizálását. Hangsúlyozza: a jelentésben szereplő, vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos megállapításait és javaslatait egy átfogó korrupcióellenes stratégia és szabályozási rendszer részeként, azokkal együttesen kell értelmezni.
(integritashatosag.hu)
