Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az Országgyűlés több mint harminc ügyben tart szavazást, egyebek mellett várhatóan a jövő év nyaráig meghosszabbítja a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzetet, és Völner Pál mentelmi ügyéről is dönt.
A parlament hétfőn kezdődött ülésének második, befejező napja reggel 9 órakor napirend előtti felszólalásokkal kezdődik, majd kormánypárti kezdeményezésre a migráció elleni nemzetközi fellépésről, a Poszt-Cotonoui megállapodás elutasításáról szóló politikai nyilatkozat összevont vitáját bonyolítják le. Ezt követi az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről, valamint a kiskereskedelmi adóról szóló jogszabályok módosításának a vitája a kormány kezdeményezésére. A képviselők az ezt követő határozathozatalok alatt ezt a nyilatkozatot is elfogadhatják, számos más előterjesztés mellett.
A Ház egyebek mellett dönt a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet 2022. június 1-jéig történő meghosszabbításáról, amelytől a kormány azt várja, hogy ezúttal is rugalmasan tud majd válaszokat adni a járvány okozta nehézségekre.
Az Országgyűlés emellett a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa elnökévé választhatja Koltay Andrást, valamint a jobbikos Csányi Tamás és a fideszes Völner Pál mentelmi ügyéről is dönt.
(MTI)
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
