Az Országgyűlés elfogadta a Kúria, az OBH és az ügyészség beszámolóját


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Jóváhagyta a parlament kedden Varga Zs. András, Senyei György Barna és Polt Péter 2020-as évről szóló beszámolóit.

A parlament elfogadta a Kúria 2020. évi tevékenységéről a jogegység biztosítása és az önkormányzati normakontroll körében benyújtott beszámolóját. A képviselők 133 igen szavazattal, 5 nem ellenében és 1 tartózkodás mellett hagyták jóvá az erről szóló indítványt.

Varga Zs. András, a Kúria elnöke az előterjesztés parlamenti vitájában a Kúria tehermentesítését szorgalmazta. 2020-ban számos és jelentős jogszabályi változás érintette a Kúria működését, a klasszikus felülvizsgálati jogkör gyakorlásán túl a Kúrián első-, másod- és harmadfokú eljárások is folynak.

A koronavírus-járvány alatt a felmerülő feladatoknak a Kúria maradéktalanul eleget tett. Ugyanakkor, a Kúria megint az ország legleterheltebb bíróságává vált, 2020-hoz képest 2021-ben az új ügyek száma harminc százalékkal nőtt, de az ítélkező bírák száma nem változott. Varga Zs. András a szavai szerint kritikussá vált folyamat fékezése érdekében azt kérte, csoportosítsák át a másodfokú közigazgatási hatáskörbe tartozó ügyek nagyobb részét az ítélőtáblákra. Jelezte, az Igazságügyi Minisztérium erről szóló törvénytervezetét már megkapták véleményezésre.

OBH: hangsúlyossá vált az írásbeliség

Az Országgyűlés elfogadta az Országos Bírósági Hivatal elnökének 2020-as beszámolóját is. A képviselők 134 igen szavazattal, 2 nem ellenében és 4 tartózkodás mellett hagyták jóvá az erről szóló indítványt.

Senyei György Barna, az OBH elnöke az előterjesztés parlamenti vitájában kiemelte: 2020-ban a koronavírus-járvány hatására hangsúlyossá vált az eljárások során az írásbeliség, az ügyintézésben és a munkaszervezésben a digitális kapcsolattartás, a távmeghallgatási rendszer alkalmazása, a tárgyaláson kívüli nem peres ügyintézés, illetve más, egyszerűsítő eljárásjogi megoldások alkalmazása, valamint a távoli munkavégzés.

országgyűlés

A személyes érintkezés minimalizálása volt a cél úgy, hogy a bíróságok közben működjenek – foglalta össze. Példaként említette, hogy 2020-ban a távmeghallgatások száma a veszélyhelyzeti időszak előttihez képest háromszorosára nőtt.

2020 végén országosan 8,7 százalékkal több ügy volt folyamatban, mint az előző évben. Ennek hátterében a veszélyhelyzet alatti speciális eljárásjogi szabályrendszer, valamint a közigazgatási és munkaügyi bíráskodásban bekövetkezett hatáskörváltozás áll – mutatott rá az OBH vezetője.

Ügyészség: nincs ok szégyenkezni

A Ház szintén elfogadta az ügyészség 2020. évi tevékenységéről szóló beszámolóját. A képviselők 132 igen szavazattal, 6 nem ellenében hagyták jóvá az erről szóló indítványt.

Polt Péter legfőbb ügyész az előterjesztés parlamenti vitájában kijelentette, Magyarország ügyészsége szilárdan védelmezi a jogállami elveket.

Az ügyészség teljesítette az alaptörvény és más törvények által rá rótt feladatokat, a magyar ügyészségnek nincs oka szégyenkezni akár az EU államait, akár más országokat nézve – mondta.

A koronavírus-járvány alapvetően érintette az ügyészség munkáját is 2020-ban, aktívan kellett segíteniük az eljárások gyors és járványügyi szempontból kevesebb kockázatot jelentő befejezését.

Polt Péter közölte, a korábbi évek tendenciájához hasonlóan a regisztrált bűncselekmények száma 2020-ban is csökkent.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 13.

A kiváló jogi szolgáltatás alap – ehhez kell további értéket hozzáadni

A világon mindenhol, így Magyarországon is versenyhátrányba kerülhetnek (és valószínűleg kerülnek is) azok a munkavállalók, akik nem akarják vagy nem képesek használni a mesterséges intelligenciát – erre hívja fel a figyelmet a Magyar Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss tanulmány.

2024. június 13.

Elutasította az Emberi Jogok Európai Bírósága Karsai Dániel beadványát

Június 13-án, csütörtökön hozott ítéletet az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) Karsai Dániel, a gyógyíthatatlan ALS-ben szenvedő alkotmányjogász ügyéről. Karsai amiatt indított keresetet, mert szerinte sérülnek az egyéni jogai Magyarországon, amiért nem rendelkezhet saját életvégi döntéséről.