A viszontgarancia díj elszámolása embargós intézkedések esetén

A Kúriának a kiemelt jelentőségű ügyben az Európai Unió Bírósága által 2019. január 17-én meghozott C-168/17. sz. ítéleteben adott útmutatója alapján arról kellett állást foglalnia, hogy a felperesnek fennáll-e az alperes felé a garanciadíj fizetési kötelezettsége.

Egy líbiai megrendelő és a beavatkozó mint vállalkozó 2009. július 7-én építési szerződést kötöttek közmű infrastruktúra fejlesztések kivitelezésére. A megrendelő a szerződéshez kapcsolódóan líbiai bankgaranciák kibocsátásához ragaszkodott. A garanciák célja annak biztosítása volt, hogy a beavatkozó a megrendelőtől kapott előleg ellenében teljesítsen (előleg-garancia) és a vállalt építési munkákat szerződésszerűen teljesítse (jóteljesítési garancia). A kért garanciák érdekében a beavatkozó, a peres felek és egy líbiai bank érintettségével olyan láncolatos bankgarancia és viszontbankgarancia megállapodások jöttek létre, amely ügyletek eredményeként a líbiai bank a beavatkozó érdekében – a perbeli két pénzintézet által viszontgaranciák vállalása mellett – előleg-visszafizetési és jóteljesítési bankgaranciát adott a megrendelőnek.

A peres felek között elszámolási vita keletkezett a viszontbankgarancia nyújtásához kapcsolódó garanciadíjakkal kapcsolatban, miután vitatott volt, hogy ezekre a díjakra vonatkoznak-e az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2011. február 26-án hozott 1970. (2011) számú határozatával és az Európai Unióban a Tanács 2011. február 28-i 2011/137/KKBP, a líbiai helyzetre tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről szóló határozatával, valamint a Tanács líbiai helyzetre tekintettel korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 2011. március 2-i 204/2011/EU rendeletével (a továbbiakban: 204/2011/EU rendelet) bevezetett embargós intézkedések.

A Kúria megállapította, hogy az alperes jutalékából, költségeiből álló saját jogú díj kifizetésének nincs akadálya, a líbiai banknak kifizetett vagy fizetendő díjak elszámolására azonban lehetőség nincsen, mert az sértené az (EU) 2016/44 rendelet 17. cikkének szabályait, mert e díjak elszámolásával az alperes a 17. cikk b) pontja alá eső líbiai bankon keresztül eljáró személynek minősülne (17. cikk c) pont).

(kuria-birosag.hu)

Kapcsolódó cikkek:


Letartóztatták egy embercsempész csoport irányítóját
2019. december 7.

Letartóztatásba helyezte bíróság azt a 37 éves, Budapesten élő, menekültstátusszal rendelkező szír férfit, akit a Fővárosi Főügyészség azzal gyanúsít, hogy egy embercsempész csoport szervezője, irányítója volt.

Húsz év fegyházra ítélték az óbudai óvónő gyilkosát
2019. december 6.

Húsz év fegyházbüntetésre ítélte az óbudai óvónőt lelövő férfit a Fővárosi Törvényszék. A bíróság súlyosító körülményként értékelte, hogy a bűncselekmény elkövetését előre kitervelt bosszú vezérelte.

A munkavállaló kárenyhítési kötelezettsége nem korlátlan
2019. december 6.

A munkavállaló kárenyhítési kötelezettsége nem korlátlan

A munkavállalót terhelő kárenyhítési kötelezettség megítélésekor értékelni kell az életkorát, egészségi állapotát, családi és lakóhelyi körülményeit. A kárenyhítési kötelezettség teljesítését az eset összes körülményei mérlegelésével lehet megítélni az objektív kárfelelősséggel tartozó, de annak megtérítése alól mentesülni kívánó munkáltató által bizonyított tények alapul vételével. Abban az esetben, amikor a munkavállaló bizonyítottan a jogellenesen megszüntetett munkaviszonyában betöltött munkakörének megfelelő állást keresett, aktívan eleget tett kárenyhítési kötelezettségének.