Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Kúriának a kiemelt jelentőségű ügyben az Európai Unió Bírósága által 2019. január 17-én meghozott C-168/17. sz. ítéleteben adott útmutatója alapján arról kellett állást foglalnia, hogy a felperesnek fennáll-e az alperes felé a garanciadíj fizetési kötelezettsége.
Egy líbiai megrendelő és a beavatkozó mint vállalkozó 2009. július 7-én építési szerződést kötöttek közmű infrastruktúra fejlesztések kivitelezésére. A megrendelő a szerződéshez kapcsolódóan líbiai bankgaranciák kibocsátásához ragaszkodott. A garanciák célja annak biztosítása volt, hogy a beavatkozó a megrendelőtől kapott előleg ellenében teljesítsen (előleg-garancia) és a vállalt építési munkákat szerződésszerűen teljesítse (jóteljesítési garancia). A kért garanciák érdekében a beavatkozó, a peres felek és egy líbiai bank érintettségével olyan láncolatos bankgarancia és viszontbankgarancia megállapodások jöttek létre, amely ügyletek eredményeként a líbiai bank a beavatkozó érdekében – a perbeli két pénzintézet által viszontgaranciák vállalása mellett – előleg-visszafizetési és jóteljesítési bankgaranciát adott a megrendelőnek.
A peres felek között elszámolási vita keletkezett a viszontbankgarancia nyújtásához kapcsolódó garanciadíjakkal kapcsolatban, miután vitatott volt, hogy ezekre a díjakra vonatkoznak-e az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2011. február 26-án hozott 1970. (2011) számú határozatával és az Európai Unióban a Tanács 2011. február 28-i 2011/137/KKBP, a líbiai helyzetre tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről szóló határozatával, valamint a Tanács líbiai helyzetre tekintettel korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 2011. március 2-i 204/2011/EU rendeletével (a továbbiakban: 204/2011/EU rendelet) bevezetett embargós intézkedések.
A Kúria megállapította, hogy az alperes jutalékából, költségeiből álló saját jogú díj kifizetésének nincs akadálya, a líbiai banknak kifizetett vagy fizetendő díjak elszámolására azonban lehetőség nincsen, mert az sértené az (EU) 2016/44 rendelet 17. cikkének szabályait, mert e díjak elszámolásával az alperes a 17. cikk b) pontja alá eső líbiai bankon keresztül eljáró személynek minősülne (17. cikk c) pont).
A holland ügyvivő kormány nem szándékozik visszavonni azt a törvényjavaslatot, amely lehetővé tenné a transzneműek számára, hogy könnyebben megváltoztathassák bejegyzett nemüket az országos nyilvántartásban, annak ellenére, hogy a parlament megszavazta annak érvénytelenítését – írta az NlTimes hírportál.
A fintech-forradalom egyik mérhető sikertörténete, hogy miként vált az adomány és előfizetés jellegű közösségi finanszírozás a hagyományos forrásgyűjtési módszerek – mint a klasszikus banki finanszírozás vagy a kockázati tőkebefektetések – alternatívájává. Ebből a gyors fejlődésből az is következik, hogy kevésbé egységes a kép a köztudatban a „crowdfunding” jelenségről. Hány formája van? Melyek esnek szabályozás alá? Kik a szereplők a folyamatban? Milyen jogszabályok vonatkoznak rá? Hogyan adóznak? Sok-sok tisztázandó körülmény közül a fő kérdés mindenekelőtt azonban az, hogy megjelennek-e erre szakosodott szolgáltatók Magyarországon is. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda összefoglalójából sok kérdésre választ kapunk.
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
