A Kúriának a kiemelt jelentőségű ügyben az Európai Unió Bírósága által 2019. január 17-én meghozott C-168/17. sz. ítéleteben adott útmutatója alapján arról kellett állást foglalnia, hogy a felperesnek fennáll-e az alperes felé a garanciadíj fizetési kötelezettsége.
Egy líbiai megrendelő és a beavatkozó mint vállalkozó 2009. július 7-én építési szerződést kötöttek közmű infrastruktúra fejlesztések kivitelezésére. A megrendelő a szerződéshez kapcsolódóan líbiai bankgaranciák kibocsátásához ragaszkodott. A garanciák célja annak biztosítása volt, hogy a beavatkozó a megrendelőtől kapott előleg ellenében teljesítsen (előleg-garancia) és a vállalt építési munkákat szerződésszerűen teljesítse (jóteljesítési garancia). A kért garanciák érdekében a beavatkozó, a peres felek és egy líbiai bank érintettségével olyan láncolatos bankgarancia és viszontbankgarancia megállapodások jöttek létre, amely ügyletek eredményeként a líbiai bank a beavatkozó érdekében – a perbeli két pénzintézet által viszontgaranciák vállalása mellett – előleg-visszafizetési és jóteljesítési bankgaranciát adott a megrendelőnek.
A peres felek között elszámolási vita keletkezett a viszontbankgarancia nyújtásához kapcsolódó garanciadíjakkal kapcsolatban, miután vitatott volt, hogy ezekre a díjakra vonatkoznak-e az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2011. február 26-án hozott 1970. (2011) számú határozatával és az Európai Unióban a Tanács 2011. február 28-i 2011/137/KKBP, a líbiai helyzetre tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről szóló határozatával, valamint a Tanács líbiai helyzetre tekintettel korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 2011. március 2-i 204/2011/EU rendeletével (a továbbiakban: 204/2011/EU rendelet) bevezetett embargós intézkedések.
A Kúria megállapította, hogy az alperes jutalékából, költségeiből álló saját jogú díj kifizetésének nincs akadálya, a líbiai banknak kifizetett vagy fizetendő díjak elszámolására azonban lehetőség nincsen, mert az sértené az (EU) 2016/44 rendelet 17. cikkének szabályait, mert e díjak elszámolásával az alperes a 17. cikk b) pontja alá eső líbiai bankon keresztül eljáró személynek minősülne (17. cikk c) pont).
Kapcsolódó cikkek:
Felfüggesztett börtönt kaptak a gyermekeiket veszélyeztető szülők
2020. január 22.
Másfél év börtönbüntetésre ítélték - három év próbaidőre felfüggesztve - azokat a szülőket, akik hat gyermekük testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését veszélyeztették.
Közzétették az idei joggyakorlat-elemzési tárgyköröket
2020. január 22.
Tavaly is több mint száz javaslat érkezett a vizsgálati tárgykörökre vonatkozóan, a Kúria az év végén hallgatta meg a javaslattevőket.
Hat év börtönt kapott a korrupt rendőr
2020. január 22.
Jogerősen hat év börtönre ítéltek egy rendőrt zsarolás és korrupció miatt - közölte a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség. A rendőr összesen 229 ezer forintot tett zsebre.
Vádat emeltek az édesanya ellen, akinek gyermeke leugrott az erkélyről
2020. január 22.
Vádat emelt a Pápai Járási Ügyészség az ellen az édesanya ellen, akinek négy és fél éves gyermeke tavaly júniusban kizuhant az erkélyről és súlyos sérülést szenvedett.
Vádat emeltek egy sikkasztó pécsi valutaváltó ellen
2020. január 22.
Jelentős értékre elkövetett sikkasztás miatt vádat emelt a Pécsi Járási Ügyészség egy férfi ellen, aki több mint 32 millió forintot sikkasztott el egy pécsi valutaváltó alkalmazottjaként - tájékoztatott a Baranya megyei főügyész.