A viszontgarancia díj elszámolása embargós intézkedések esetén


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Kúriának a kiemelt jelentőségű ügyben az Európai Unió Bírósága által 2019. január 17-én meghozott C-168/17. sz. ítéleteben adott útmutatója alapján arról kellett állást foglalnia, hogy a felperesnek fennáll-e az alperes felé a garanciadíj fizetési kötelezettsége.

Egy líbiai megrendelő és a beavatkozó mint vállalkozó 2009. július 7-én építési szerződést kötöttek közmű infrastruktúra fejlesztések kivitelezésére. A megrendelő a szerződéshez kapcsolódóan líbiai bankgaranciák kibocsátásához ragaszkodott. A garanciák célja annak biztosítása volt, hogy a beavatkozó a megrendelőtől kapott előleg ellenében teljesítsen (előleg-garancia) és a vállalt építési munkákat szerződésszerűen teljesítse (jóteljesítési garancia). A kért garanciák érdekében a beavatkozó, a peres felek és egy líbiai bank érintettségével olyan láncolatos bankgarancia és viszontbankgarancia megállapodások jöttek létre, amely ügyletek eredményeként a líbiai bank a beavatkozó érdekében – a perbeli két pénzintézet által viszontgaranciák vállalása mellett – előleg-visszafizetési és jóteljesítési bankgaranciát adott a megrendelőnek.

A peres felek között elszámolási vita keletkezett a viszontbankgarancia nyújtásához kapcsolódó garanciadíjakkal kapcsolatban, miután vitatott volt, hogy ezekre a díjakra vonatkoznak-e az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2011. február 26-án hozott 1970. (2011) számú határozatával és az Európai Unióban a Tanács 2011. február 28-i 2011/137/KKBP, a líbiai helyzetre tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről szóló határozatával, valamint a Tanács líbiai helyzetre tekintettel korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 2011. március 2-i 204/2011/EU rendeletével (a továbbiakban: 204/2011/EU rendelet) bevezetett embargós intézkedések.

A Kúria megállapította, hogy az alperes jutalékából, költségeiből álló saját jogú díj kifizetésének nincs akadálya, a líbiai banknak kifizetett vagy fizetendő díjak elszámolására azonban lehetőség nincsen, mert az sértené az (EU) 2016/44 rendelet 17. cikkének szabályait, mert e díjak elszámolásával az alperes a 17. cikk b) pontja alá eső líbiai bankon keresztül eljáró személynek minősülne (17. cikk c) pont).

(kuria-birosag.hu)


Kapcsolódó cikkek

2024. december 6.

Papírból PDF – az új ingatlan-nyilvántartás

A jelenlegi ingatlan-nyilvántartásunk egy 1997-es törvényen alapul, és jogosan vetődik fel bennünk a kérdés, hogy ez a több mint két évtizedes szabályozás releváns rendelkezéseket tartalmaz-e. Az ezzel kapcsolatban felmerülő igény, illetve a COVID által okozott válsághelyzet következtében a szükség is egyre jobban nőtt egy gyors, hatékony, egyszerű és legfontosabbak közt elektronikus rendszerre, hogy hivatalos ügyeinket tudjuk intézni. Az Ars Boni cikkpályázat keretében készült írásban ezt az új és modern, elektronikus világba lépő jogintézményt szabályozó és véglegesnek tűnő 2021.évi C. törvényt fogom összehasonlítani eredeti, kihirdetéskori szövegével, illetve a jelenleg hatályos – de nemsokára „régi”-nek aposztrofált – ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvénnyel.