Digitális innováció az EU-ban


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az EU a közadatok hozzáférhetőségének javításával, a nagy értékű adatkészletek – térinformatikai, földmegfigyelési és környezeti, meteorológiai, statisztikai, vállalati és vállalattulajdonosi, valamint mobilitási adatok – díjmentes, automatizált elérésének biztosításával ösztönzi a digitális innovációt

„Az EU könnyebben elérhetővé teszi a közszféra birtokában lévő, nagy mennyiségű adatot mesterséges intelligencia, blokklánc-technológiák vagy más fejlett digitális technológiák céljára történő további felhasználásra.

A Tanács a mai napon elfogadta a nyílt hozzáférésű adatokra és a közszféra információinak további felhasználására vonatkozó új szabályokat. Ez lendületet ad az uniós adatgazdaságnak, hozzájárul az adatalapú társadalom fejlődéséhez, valamint a gazdaság minden ágazatában elősegíti a növekedést és a munkahelyteremtést.

„Az új szabályok komoly lehetőségeket teremtenek a mesterséges intelligencia területén, elősegítve, hogy Európa globálisan is vezető szerephez jusson e kiemelten fontos területen. Emellett általánosságban is lendületet adnak az EU digitális ágazatának, különösképpen a kisebb és az induló vállalkozásoknak, amelyek másképp nem jutnának hozzá ilyen mennyiségben azokhoz az adatokhoz, amelyekre az innovációhoz és a terjeszkedéshez szükségük van.” Alexandru Petrescu román hírközlési és információs társadalomért felelős miniszter, a Tanács soros elnöke

Az új irányelv kiterjeszti a közszféra adatainak további felhasználására vonatkozó szabályok hatályát, amely ezentúl a közigazgatási szervek mellett a közlekedési és a közüzemi ágazatban tevékenykedő közvállalkozásokra is kiterjed.

Bevezeti továbbá a nagy értékű adatkészletek fogalmát is; ezeket díjmentesen, egy felhasználói program interfészen (API) keresztül kell elérhetővé tenni. A szöveg a nagy értékű adatkészletek hat tág kategóriáját határozza meg: térinformatikai, földmegfigyelési és környezeti, meteorológiai, statisztikai, vállalati és vállalattulajdonosi, valamint mobilitási adatok. Az ilyen adatkészletek listáját másodlagos jogszabályok révén frissítik majd.

A szabályok a nyilvános adattárakban már elérhető, közfinanszírozású kutatásokból származó adatokra is vonatkoznak, továbbá ösztönzik a dinamikus adatok – így például a valós idejű közlekedési vagy időjárási adatok – terjesztését is.

A közszféra adatai díjmentesen vagy csekély térítés ellenében lesznek elérhetők.

Az új jogszabály ezenfelül ösztönzi a nyílt hozzáférésű adatok – azaz a tetszőleges célra, szabadon felhasználható és megosztható, nyílt formátumban rendelkezésre álló adatok – használatát.

Eljárás és a következő lépések
A román elnökség és az Európai Parlament 2019. január 22-én ért el ideiglenes megállapodást a jogszabályról. Az Európai Parlament 2019. április 4-én szavazott a javaslatról.

A jogszabály ezután kihirdetésre kerül az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és kihirdetése után 20 nappal hatályba lép. A tagállamoknak két évük lesz arra, hogy a rendelkezéseket átültessék nemzeti jogukba.”

(hirlevel.egov.hu)

(consilium.europa.eu)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Társadalmi felelősségvállalás kérdése is a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása

Évente közel 200 milliárd forintot fizetnek be a hazai vállalkozások rehabilitációs hozzájárulásként az államkasszába, mivel a foglalkoztatottak között a megváltozott munkaképességű alkalmazottak aránya nem éri el az öt százalékot. Becslések szerint ez a csoport akár 100 ezres tartalékot is jelenthet a magyar munkaerőpiacnak. Az ezen munkavállalók munkába állításához szükséges jól átgondolt stratégia kidolgozásához és megvalósításához a legtöbb vállalat jelenleg nem tud megfelelő szakembert allokálni, ezért érdemes külsős szakértő vagy HR szolgáltató támogatását bevonni.

2024. június 20.

MOKK: tudatosabban tervezik vagyoni viszonyaikat a házasságra készülők

Egyre idősebb korban házasodnak a magyarok, a nők átlagosan már csaknem harminc évesen kötnek először házasságot. A magasabb életkorral gyakran nagyobb vagyon jár, ami a közjegyzők tapasztalatai szerint az egyik oka, hogy egyre többen kötnek házassági vagyonjogi szerződést. Az általános vélekedéssel szemben ez nemcsak a kapcsolat megszűnése esetén segítheti a feleket, de egy bedőlt hitel tekintetében a közös családi vagyon egy részét is megmentheti. Sokan pedig azért szerződnek a házastársukkal, mert több kapcsolatból is született gyermekük, és azt szeretnék, hogy egyenlően örököljenek utánuk.