Biztonságosabb személyazonosító okmányok


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

„Az EU a személyazonossággal való visszaélés visszaszorítása érdekében szigorúbb biztonsági szabályokat vezet be a személyazonosító igazolványok tekintetében. A Tanács a mai napon elfogadta azt a rendeletet, amely biztosítja, hogy az uniós polgárok személyazonosító igazolványai, valamint az uniós polgárok és uniós állampolgársággal nem rendelkező családtagjaik számára kiállított tartózkodási okmányok biztonságosabbá váljanak.

Az új szabályok biztonságosabbá fogják tenni a személyazonosító igazolványokat azáltal, hogy minimumkövetelményeket határoznak meg mind az okmány tartalmára, mind pedig a kibocsátó tagállamok által egységesen alkalmazandó biztonsági elemekre vonatkozóan.

A rendelet nem kötelezi a tagállamokat személyazonosító igazolványok bevezetésére, amennyiben nemzeti joguk ezt nem írja elő.

A személyazonosító igazolványokra vonatkozó biztonsági követelmények
Az új szabályok értelmében a személyazonosító igazolványokat egységes hitelkártya-formátumban (ID-1) kell kiállítani, tartalmazniuk kell egy géppel olvasható vizsgálati zónát és meg kell felelniük az ICAO (Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet) biztonsági minimumkövetelményeinek. Ezenkívül tartalmazniuk kell a tulajdonos arcképét, valamint egy kontaktmentes csipen digitális formátumban tárolva két ujjnyomatát. A személyazonosító igazolványokon egy uniós zászlóban helyet kap a kibocsátó tagállam országkódja is.

Érvényességi idejük minimum 5 és maximum 10 év lesz. A tagállamok a 70. életévüket betöltött személyek számára hosszabb érvényességű idejű személyazonosító igazolványokat is kiállíthatnak. A kiskorúaknak kiállított igazolványok érvényességi ideje kevesebb mint 5 év lehet.

A régebbi típusú személyazonosító igazolványok kivezetése
Az új rendelkezések a jogszabály elfogadása után két évvel lépnek hatályba. Ez azt jelenti, hogy addigra minden új okmányt az új kritériumoknak megfelelően kell kiállítani.

A feltételeknek nem megfelelő jelenlegi személyazonosító igazolványok általánosságban legkésőbb az új szabályok alkalmazásának megkezdése után tíz évvel érvényüket veszítik, kivéve, ha már korábban lejárnak. A 70. életévüket betöltött személyek részére kiállított személyazonosító igazolványok a lejáratukig érvényesek maradnak, amennyiben megfelelnek bizonyos biztonsági minimumkövetelményeknek és rendelkeznek géppel olvasható vizsgálati zónával.

A legkevésbé biztonságos igazolványok, amelyek nem felelnek meg a biztonsági minimumkövetelményeknek vagy nem rendelkeznek géppel olvasható vizsgálati zónával, öt éven belül lejárnak.

Adatvédelmi biztosítékok
Az új szabályok erős adatvédelmi biztosítékokat is előírnak annak érdekében, hogy az összegyűjtött adatok ne kerüljenek illetéktelen kezekbe. A tagállami hatóságoknak mindenekelőtt a kontaktmentes csipek és az azon tárolt adatok biztonságáról kell gondoskodniuk, hogy a csipeket ne lehessen feltörni, illetve hogy az adatokhoz illetéktelenek ne férhessenek hozzá.

Tartózkodási okmányok
A szabályok azt is előírják, hogy az uniós polgárok részére kiállított tartózkodási okmányoknak legalább milyen adatokat kell tartalmazniuk, továbbá harmonizálják az uniós polgárok uniós állampolgársággal nem rendelkező családtagjai részére kiállított tartózkodási kártyák formátumát és más jellemzőit.”

(hirlevel.egov.hu)

(consilium.europa.eu)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 24.

Munkaviszonnyá változik az ételfutárok munkája?

Az Európai Parlament 2024. április 24-én elfogadta a platformalapú munkavégzés munkakörülményeinek javításáról szóló irányelvét. Ez egy nagy fejlemény az európai uniós jogalkotásban, melyet dr. Szemán Péter, a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners munkajogi csoportjának vezetője segítségével vizsgálunk meg.

2024. május 24.

Az Európai Tanács a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló új eljárásokról állapodott meg

A Tanács megállapodásra jutott , amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a bankok vagy a befektetési platformok számára Kettős adóztatás Jelenleg […]