Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az Alkotmánybíróság még a nyári szünet előtt döntött arról, hogy felfüggeszti a nemzetbiztonsági törvény módosításának hatálybalépését. Így augusztus 1-től nem léphetnek hatályba azok a szigorú változások, amelyek szerint a törvény hatály alá eső személyek (főként a közszolgálatban foglalkoztatottak és családtagjaik) a teljes jogviszonyuk fennállása alatt folyamatosan, akár titkos információgyűjtés alkalmazásával is ellenőrizhetők.
Az Alkotmánybíróság határozatával felfüggesztette a nemzetbiztonsági ellenőrzés szabályait módosító törvény azon rendelkezéseinek hatálybalépését, amelyek alapján a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszonya fennállása alatt folyamatosan nemzetbiztonsági ellenőrzés alatt állna, és ennek során vele szemben évente kétszer 30 napig titkos információgyűjtést lehetne folytatni.
Az ügyben Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa fordult az Alkotmánybírósághoz. Indítványában az ombudsman a nemzetbiztonsági ellenőrzés szabályait módosító 2013. évi LXXII. törvény több rendelkezését kifogásolta. Szabó Máté – hivatalból eljárva – azt állapította meg, hogy a nemzetbiztonsági kockázatok feltárása érdekében ugyan lehetőség van az alapjogok korlátozására, ám az érintett családi életére is kiterjedő, folyamatos, megalapozott gyanú nélkül is folytatható ellenőrzés a magánszféra aránytalan sérelmét jelenti.
Az ombudsman álláspontja szerint konkrét ok és cél nélkül végezhető ellenőrző tevékenység szélsőségesen egyenlőtlen információs viszonyt alakít ki az állam és a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá vont személy között.
Szabó Máté azt is kifogásolta, hogy a nemzetbiztonságot felügyelő miniszternek minden szervnél vétójoga lesz a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszonyok meghatározásában, így – álláspontja szerint – befolyásolhatja a független intézmények szervezetét, személyzeti politikáját és végső soron azok működését is.
Az ombudsman szerint jelenleg nincs külső kontrollja a nemzetbiztonsági ellenőrzéseknek, ami sérti a jogállamiság elvét, hiszen a törvény nem teszi lehetővé annak bírói ellenőrzését, hogy a nemzetbiztonsági ellenőrzés pártatlanul és tisztességesen történik-e.
Az Alkotmánybíróság az indítvány alapján megkezdte a vizsgálatot, de annak érdemi elbírálása a törvény 2013. augusztus 1-jei hatálybalépését megelőzően már nem lett volna lehetséges. Az Alkotmánybíróságnak azonban lehetősége van arra, hogy hatályba még nem lépett törvény hatálybalépését átmenetileg felfüggessze, ha vizsgálata során az alaptörvény-ellenesség fennállását valószínűsíti, és a felfüggesztést súlyos és helyrehozhatatlan kár vagy hátrány elkerülése, az Alaptörvény vagy a jogbiztonság védelme indokolja.
A testület megállapította, hogy a vizsgált rendelkezések a magánélet sérthetetlenségének jogát súlyosan korlátozzák. A korlátozás módja, folyamatossága és folyamatos jellege alapján pedig valószínűsíthető, hogy az új törvényi rendelkezések alaptörvény-ellenesek.
Alkalmazásuk az érintett személyeknek súlyos és helyrehozhatatlan hátrányt okozhatna, mivel a hatálybalépést követően folyamatos nemzetbiztonsági ellenőrzés alatt állnának. Minderre tekintettel az Alkotmánybíróság a rendelkezések hatálybalépését felfüggesztette.
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
