Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az Alkotmánybíróság elutasította a pénznyerő automaták megszüntetése miatti panaszokat; a testület úgy véli, egyes esetekben alkotmányos a szerzett jogok sérelme.
A Magyar Közlönyben megjelent határozat szerint az állam jogosan szüntette meg a pénznyerő automatákat üzemeltetők koncessziós szerződéseit; az ezért járó kártalanításról pedig célszerűségi okból nem döntött a testület.
Bragyova András alkotmánybíró különvéleményében kiállt a kártalanítás mellett, és ehhez csatlakozott Kiss László is.
Két gazdasági szervezet, továbbá az alapjogi biztos fordult az Alkotmánybírósághoz amiatt, hogy a parlament törvényt hozott arról, hogy 2012. október 10-től pénznyerő automata csak játékkaszinóban üzemeltethető.
Egyebek között azt kifogásolták, hogy a jogszabály miatt sok ezer ember munkája szűnik meg, különösen pedig azt, hogy nem kaptak felkészülési időt tevékenységük beszüntetésére.
A határozat levezeti, hogy a törvényjavaslat 2012. október 1-jén került a parlament elé, még aznap lezajlott az összevont általános és részletes vita, a zárószavazás pedig október 2-án megtörtént. A törvény október 9-én jelent meg a Magyar Közlönyben, és másnap hatályba is lépett. A határozat az európai szabályok között utal arra, hogy a szerencsejáték szabályozásában nagy szerep jut a nemzeti jogalkotóknak, de meg kell felelniük a belső piaci szabályoknak is.
Az alkotmánybíróság megállapította, hogy a felkészülési idő hiánya a konkrét ügyben nem sérti a jogállamiság elvét. Ugyancsak megállapították, hogy egyes esetekben alkotmányos a szerzett jogok sérelme.
A tulajdonhoz való jog sérelme – annak elvonása – miatti kártalanításról azért nem határozott az Alkotmánybíróság, mivel a nemzetbiztonsági kockázattal kapcsolatos eljárás miatt ez nem lett volna célszerű. A jogalkotó viszont az eljárás után ennek eleget tehet.
(Forrás: MTI)
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
