AB: lehet tüntetni a Kúria előtt
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Alaptörvény-ellenesnek találta, ezért megsemmisítette az Alkotmánybíróság (AB) a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnak azt a végzését, valamint a Budapesti Rendőr-főkapitányságnak azt a közigazgatási határozatát, amelyben megtiltották, hogy a Kúria épülete előtt, a devizahitel-szerződésekkel kapcsolatos jogegységi tanácsüléssel egy időben, demonstrációt tartsanak – derül ki az AB honlapján megjelent, hétfőn meghozott határozatból.
A dokumentumban felidézték: a gyülekezési jogról szóló törvény alapján a fővárosi Markó utca 25. szám előtti járdaszakaszra 2014. június 16-ára rendezvényt jelentettek be. A demonstráció a bankok tevékenységére hívta volna fel a figyelmet, a Kúria elnöke ugyanis aznapra jogegységi tanácsülést hívott össze a devizahitel-szerződésekkel kapcsolatos egyes kérdések eldöntésére. A rendezvény megtartását a rendőrség megtiltotta, a rendőri határozat elleni kérelmet pedig a bíróság elutasította.
Az Alkotmánybíróság megalapozottnak találta az indítványozó alkotmányjogi panaszát. Az alkotmánybírák döntésükben elvi éllel hangsúlyozták, hogy az eljáró bíróságnak fokozott figyelmet kell fordítania a törvényi indokolási kötelezettség megfelelő teljesítésére.
Az AB az egyeztetési eljárás lefolytatásának elmulasztását a gyülekezéshez való alapjogra kiható, olyan súlyos jogszabálysértésként értékelte, amely a bírósági felülvizsgálat során sem kapott orvoslást. A bíróság ugyanis az AB szerint tévesen értelmezte az egyeztetési eljárás alkotmányos célját, és nem vette figyelembe annak alapjogot védő, garanciális jellegét.
A határozathoz Kiss László, Salamon László, Stumpf István, Szalay Péter és Varga Zs. András párhuzamos indokolást, Czine Ágnes, Dienes-Oehm Egon és Pokol Béla különvéleményt csatolt.
Új Közbeszerzési törvény – Új irányelvek
|
|
Az előadásokon szó lesz többek között az új bírálati szempontokról, a szerződésmódosításokról, a kizáró okokról, összeférhetetlenségről, az üzleti titokról, valamint az igazolásmódról is.
Időpont: 2015. november 3.
Részletes program és jelentkezés >>
|
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet keddi, az AB határozatra reagáló közleményében felhívta a figyelmet: a döntés legfontosabb eredménye az, hogy mostantól a rendőrség nem teheti meg, hogy a szervezőkkel történő egyeztetés nélkül tiltson meg egy tüntetést.
A TASZ felidézte: az általuk képviselt panaszos bejelentését arra hivatkozva tiltotta meg a rendőrség, majd hagyta ezt helyben a bíróság, hogy a rendezvény súlyosan veszélyeztette volna az igazságszolgáltatás zavartalan működését. A békés gyülekezés jogának szükségtelen korlátozása miatt a tüntetés bejelentőjének képviseletében a TASZ fordult az AB-hez. A szervezet közleménye szerint az AB jórészt osztotta az álláspontjukat.
(Forrás: MTI)
