Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Annak érdekében, hogy az EU vezető szerepet töltsön be adatvezérelt társadalmunkban, a Tanács egy új, a méltányos adathozzáférésre és -felhasználásra vonatkozó harmonizált szabályokról szóló rendeletet (adatrendelet) fogadott el.
„A mai napon elfogadott rendelet katalizátorként hat majd Európa digitális korra való felkészülésében. Az új jogszabály hatalmas gazdasági potenciált fog felszabadítani, és jelentősen hozzájárul majd az adatok európai belső piacához. Fellendül majd az adatkereskedelem és az adatok átfogó felhasználása, és Európa-szerte új piaci lehetőségek nyílnak meg polgáraink és vállalkozásaink számára.” – José Luis Escrivá, Spanyolország digitális átalakulásért felelős minisztere
Az adatrendelet arra kötelezi a gyártókat és a szolgáltatókat, hogy tegyék lehetővé a felhasználóik – akár vállalkozások, akár magánszemélyek – számára a termékeik vagy szolgáltatásaik használatából származó adatokhoz való hozzáférést és azok újrafelhasználását, a kávéfőző gépektől kezdve egészen a szélturbinákig. Lehetővé teszi továbbá, hogy a felhasználók megosszák ezeket az adatokat harmadik felekkel, például az autótulajdonosok a jövőben dönthetnek úgy, hogy bizonyos járműadatokat megosztanak egy szerelővel vagy a biztosítójukkal.
A jogszabály fő célkitűzései
A rendelet új szabályokat vezet be arra vonatkozóan, hogy ki férhet hozzá az EU-ban a gazdasági ágazatok mindegyikében generált adatokhoz, és ki használhatja fel azokat. A rendelet célja, hogy:
– biztosítsa az adatokból származó értékeknek a digitális környezet szereplői közötti méltányos elosztását
– ösztönözze egy kompetitív adatpiac létrejöttét
– lehetőségeket nyisson meg az adatközpontú innováció előtt, és
– hozzáférhetőbbé tegye az adatokat mindenki számára
Az új jogszabály célja továbbá, hogy megkönnyítse az adatkezelési szolgáltatók közötti váltást, ezenkívül biztosítékokat vezet be a jogellenes adattovábbítás ellen, és rendelkezik az adatok ágazatközi újrafelhasználására vonatkozó interoperabilitási szabványok kidolgozásáról.
Az adatrendeletnek köszönhetően mind az egyének, mind a vállalkozások jobban ellenőrzés alatt tudják majd tartani a saját adataikat a következők révén: az adathordozhatósághoz való jog megerősítése, az adatok különböző szolgáltatások közötti egyszerűbb másolása és átvitele, amennyiben az adatokat „okos tárgyakon”, gépeken és eszközökön keresztül generálják. Az új jogszabály beleszólást enged majd a fogyasztók és a vállalkozások számára abba, hogy mit lehet tenni az összekapcsolt termékeik által generált adatokkal.
Az új rendelet főbb elemei
A jogszabály hatálya
Az új rendelet lehetővé teszi majd, hogy a csatlakoztatott eszközök – az intelligens háztartási készülékektől az intelligens ipari gépekig – felhasználói hozzáférjenek az ezen eszközök használata révén generált adatokhoz, amelyeket gyakran kizárólag a gyártók és a szolgáltatók gyűjtenek be.
Ami a dolgok internetével (IoT) kapcsolatos adatokat illeti, az új jogszabályban a hangsúly az összekapcsolt termékek helyett elsősorban az e termékek által gyűjtött adatok funkcióira helyeződik. Különbségtételt vezet be emellett a „termékadatok” és a „kapcsolódószolgáltatás-adatok” között, amelyekből könnyen elérhető adatok oszthatók meg.
Üzleti titkok és vitarendezés
Az új jogszabály biztosítja az üzleti titkok és a szellemitulajdon-jogok megfelelő szintű védelmét, és ehhez releváns biztosítékokat társít az esetlegesen visszaélésszerű magatartással szemben. Amellett, hogy előmozdítja az adatok megosztását, az új rendelet célja, hogy támogassa az uniós ipart, ugyanakkor biztosítékokat nyújt a rendkívüli körülmények esetére és vitarendezési mechanizmusokról rendelkezik.
Adatmegosztás és kompenzáció
Az új jogszabály intézkedéseket tartalmaz az adatmegosztási szerződések tekintetében a szerződő felek közötti egyensúlyhiánnyal való visszaélés megelőzése céljából, amely visszaélés amiatt alakul ki, hogy a jelentősen erősebb alkupozícióval rendelkező fél tisztességtelen szerződési feltételeket szab meg. Ezek az intézkedések megvédik majd az uniós vállalkozásokat a tisztességtelen megállapodásokkal szemben, és nagyobb mozgásteret biztosítanak a kkv-knak. Ezenkívül a rendelet szövege értelmében a Bizottság további iránymutatást nyújt majd az adatok rendelkezésre bocsátásáért a vállalkozásoknak járó észszerű kompenzációra vonatkozóan.
A rendelet biztosítja az eszközöket a közszférabeli szervezetek, a Bizottság, az Európai Központi Bank és az uniós szervek számára ahhoz, hogy hozzáférjenek a magánszektor birtokában lévő olyan adatokhoz, és felhasználják azokat, amelyek rendkívüli körülmények között, különösen szükséghelyzetekben – például áradások és erdőtüzek esetén – vagy közérdekű feladat végrehajtása céljából szükségesek lehetnek.
Ami az adatokhoz való hozzáférés iránti ilyen kérelmeket illeti az üzleti és a közszféra közötti kontextusban, az új rendelet úgy rendelkezik, hogy a személyes adatokat csak rendkívüli körülmények között, például természeti katasztrófa, világjárvány, terrortámadás esetén lehet megosztani, és amennyiben a szükséges adatok más módon nem hozzáférhetők. Ilyen esetekben a mikro- és kisvállalkozások is szolgáltatnak majd adatokat, és kompenzációban részesülnek.
Előnyös a fogyasztók számára
Az új jogszabály lehetővé teszi majd a fogyasztók számára, hogy könnyen váltsanak felhőszolgáltatót. Bevezetett emellett a jogellenes adattovábbítások elleni biztosítékokat, valamint az adatmegosztásra és -kezelésre vonatkozó interoperabilitási szabványokat is. Végezetül az új jogszabály a várakozások szerint olcsóbbá és hatékonyabbá tehetné bizonyos eszközök esetében az értékesítés utáni szolgáltatásokat.
Irányítási modell
Az új rendelet megőrzi a tagállamok rugalmasságát a végrehajtási és jogérvényesítési feladatok nemzeti szintű megszervezése terén. A koordináló hatóság – azokban a tagállamokban, ahol ilyen koordinációs szerepre lesz szükség – egyedüli kapcsolattartó pontként jár el, az elnevezése pedig „adatkoordinátor”.
További lépések
Az új rendelet – a Tanács általi mai hivatalos elfogadását követően – a következő hetekben kerül kihirdetésre az EU Hivatalos Lapjában, majd a kihirdetést követő huszadik napon lép hatályba, és az alkalmazását 20 hónappal a hatálybalépését követően kell megkezdeni. A 3. cikk (1) bekezdését (az adatokhoz való egyszerűsített hozzáférés követelményei új termékek esetében) azonban a rendelet hatálybalépését követően 32 hónappal forgalomba hozott összekapcsolt termékekre és az azokhoz kapcsolódó szolgáltatásokra kell majd alkalmazni.
Háttér
A társjogalkotók által 2022-ben elfogadott adatkormányzási rendelet után az adatrendelet a Bizottság 2020. februári európai adatstratégiája nyomán kidolgozott második fő jogalkotási kezdeményezés. Az említett adatstratégia arra irányul, hogy az EU vezető szerepet töltsön be az adatvezérelt társadalomban.
Az adatkormányzási rendelet létrehozta a vállalatok, a magánszemélyek és a közszféra közötti adatmegosztást elősegítő eljárásokat és struktúrákat, az adatrendelet pedig egyértelműen meghatározza, hogy ki és milyen feltételek mellett teremthet értéket az adatokból. Ez olyan kulcsfontosságú digitális elv, amely elősegíti a szilárd és méltányos adatvezérelt gazdaság kialakítását, és iránymutatásul szolgál majd az EU 2030-ig megvalósítandó digitális átállásához, emellett új, innovatív szolgáltatásokat és versenyképesebb árakat fog eredményezni az utópiaci szolgáltatások, valamint az összekapcsolt tárgyak („dolgok internete” / IoT) javítása tekintetében.
Az Európai Tanács a 2021. március 25-i következtetéseiben hangsúlyozta a digitális átállás fontosságát az Unió növekedése, jóléte, biztonsága és versenyképessége, valamint társadalmaink jólléte szempontjából. Ezen ambíciókra és kihívásokra tekintettel a Bizottság – az európai adatstratégiáról szóló, 2020. februári közleménye nyomán – 2022. február 23-án javaslatot terjesztett elő a méltányos és innovatív adatgazdaságra irányuló intézkedésekre vonatkozóan (adatmegosztási jogszabály). A Tanács és az Európai Parlament 2023. június 27-én ideiglenes megállapodásra jutott e javaslatról.
Forrás: https://hirlevel.egov.hu/
eredeti cikk elérése: https://www.consilium.europa.eu/hu/press/press-releases/2023/11/27/data-act-council-adopts-new-law-on-fair-access-to-and-use-of-data/
Elutasította az Európai Unió Törvényszéke a Wizz Air légitársaság keresetét, amelyet a Tarom légitársaságnak nyújtott román állami támogatás miatt nyújtott be – írja az economedia.ro a Reuters alapján.
Jogerősen elutasította a román legfelsőbb bíróság a rendkívüli felülvizsgálati kérelmet, amelyet a Hargita megyei önkormányzat nyújtott be a Békás-szoros közigazgatási hovatartozása ügyében – írta kedden a Székelyhon.ro.
A Fehér Ház új nemzetbiztonsági memorandumot adott ki, amely részletezi, hogyan kell a Pentagonnak, az MI-ügynökségeknek és egyéb nemzetbiztonsági intézményeknek biztonságosan használniuk a mesterséges intelligenciát, ezzel korlátokat állítva fel a technológia alkalmazásában.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
