Adatvédelem a közösségi médiában


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A NAIH tájékoztatót tett közzé a személyes adatok közösségimádiában való kezelésével kapcsolatban.

Milyen tartalmakat (fényképeket, videókat, bejegyzéseket stb.) oszthatunk meg a közösségi oldalakon?

A közösségi oldalak kiterjesztik a kommunikációs lehetőségeket és ezek nyilvánosságát. Ennek azonban vannak keretei, adatvédelmi korlátai. Az uniós adatvédelmi rendelet (GDPR) fogalom-meghatározása alapján egy ember arca, képmása személyes adatnak, a képfelvétel készítése, valamint az adatokon elvégzett bármely művelet adatkezelésnek, az adatok kezelésének célját és eszközeit önállóan vagy másokkal együtt meghatározó természetes vagy jogi személy, egyéb szervezet pedig –így akár egy közösségi oldal is – adatkezelőnek minősül.

Kizárólag olyan tartalmak oszthatók meg, amelyek nem sértik mások jogait, a közösségi oldal alapelveit, illetve az internet általános használatával összefüggő más szabályokat és feltételeket.

Ezek közül az egyik legfontosabb: személyes adatok kezeléséhez megfelelő jogalap szükséges (általában az érintett hozzájárulása, engedélye). Jogellenes adatkezelés –például mást kellemetlen, kínos helyzetben bemutató fénykép önkényes posztolása, becsületsértő kommentelés, tiltott tartalmak megosztása stb. – esetén a magánszemély adatkezelő is felelősségre vonható és súlyos jogi következményekkel számolhat.

Az érintett jogai a GDPR alapján

  • hozzáférési jog (az adatkezeléssel összefüggő információkhoz),
  • helyesbítéshez való jog,
  • törléshez való jog („az elfeledtetéshez való jog”). Ennek adott esetben korlátja lehet mások szabad véleményének kinyilvánításához vagy tájékozódásához való joga!),
  • adatkezelés korlátozásához való jog,
  • adathordozhatósághoz való jog
  • tiltakozáshoz való jog

Nagyon fontos, hogy az érintett maga is ügyeljen személyes adataira, például megfelelően használja az adatvédelmi beállításokat és tegyen meg mindent annak érdekében, hogy illetéktelenek ne férhessenek hozzá személyes információihoz!

Milyen felelőssége és lehetőségei vannak egy közösségi oldal adminisztrátorának?

Az adminisztrátor az adott oldalon zajló mindennemű adatkezelési tevékenységéért felelős. Részt vállal az oldal adatkezelési beállításaiban, bejegyzéseket hozhat létre és törölhet, üzenetek küldhet az oldal nevében, az oldalra írt hozzászólásokra és bejegyzésekre válaszolhat, illetve eltávolíthatja azokat. Módja van személyeket eltávolítani és kitiltani az oldalról, valamint az oldal nevében bejegyzést közzétevő személy kilétét megtekinteni.

Mit tehetek, ha egy közösségi oldalon megosztott tartalom sérti a jogaimat?

Először az adatkezelőhöz kell fordulni: az esetet jelenteni kell az érintett oldalnak, illetve lehet kérni az adat törlését is. Bizonyos esetekben (például ún. rajongói oldalak) a Facebook és az oldal üzemeltetője közös adatkezelőnek minősül, így bármelyiküknél lehet eljárást kezdeményezni.A Facebook-on a regisztráció és bejelentkezés nélkül is elérhető súgóközpont „Szabályok és jelentések” menüpont „Visszaélés jelentése” alpontja segít az eligazodásban.

Amennyiben az adott oldal tulajdonosa vagy adminisztrátora a kezelésében lévő oldalon jogszerűtlenül elhelyezett tartalmat érintő kifogásra vagy törlési kérelemre nem, vagy nem megfelelően intézkedik, akkor az érintett panaszával a NAIH-hoz is fordulhat. A NAIH az ügy kivizsgálását követően a legsúlyosabb esetben adatvédelmi hatósági eljárás keretében akár magas pénzbírságot is kiszabhat, illetve az ügyben büntető feljelentést is tehet.

A Facebook tevékenységével kapcsolatos kifogásaimmal is fordulhatok a NAIH-hoz?

A Facebook és az ún. Facebook termékek (Messenger, Instagram, WhatsApp) európai felhasználóinak adatait –az írországi székhely miatt –a Facebook Ireland Ltd. kezeli, ezért a Facebook elleni vizsgálatokban a GDPR az ír adatvédelmi hatóságot jelöli ki fő felügyeleti szervként. Szükség esetén a NAIH hozzájuk továbbítja a magyar felhasználóktól beérkezett panaszokat, illetve érintett felügyeleti hatóságként maga is csatlakozhat a vizsgálatokhoz.

(naih.hu)




Kapcsolódó cikkek

2024. december 6.

Papírból PDF – az új ingatlan-nyilvántartás

A jelenlegi ingatlan-nyilvántartásunk egy 1997-es törvényen alapul, és jogosan vetődik fel bennünk a kérdés, hogy ez a több mint két évtizedes szabályozás releváns rendelkezéseket tartalmaz-e. Az ezzel kapcsolatban felmerülő igény, illetve a COVID által okozott válsághelyzet következtében a szükség is egyre jobban nőtt egy gyors, hatékony, egyszerű és legfontosabbak közt elektronikus rendszerre, hogy hivatalos ügyeinket tudjuk intézni. Az Ars Boni cikkpályázat keretében készült írásban ezt az új és modern, elektronikus világba lépő jogintézményt szabályozó és véglegesnek tűnő 2021.évi C. törvényt fogom összehasonlítani eredeti, kihirdetéskori szövegével, illetve a jelenleg hatályos – de nemsokára „régi”-nek aposztrofált – ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvénnyel.