Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Vádat emelt hét cégvezető ellen az állami költségvetést több tízmillió forinttal megkárosító, fiktív munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatos adó- és járulékcsalások miatt a Heves Megyei Főügyészség – közölte a szervezet vezetője szerdán az MTI-vel.
Szalóki Zoltán megyei főügyész tájékoztatása szerint a cégek kiterjedt bűnszervezetet alkottak, amelynek résztvevőivel szemben már több büntetőeljárás is lezajlott, az alapügy tárgyalása első fokon jelenleg is tart az Egri Törvényszéken. Az újabb vádemelés olyan – beismerésben lévő – gyanúsítottakat érint, akik valamennyien éltek a tárgyalásról történő lemondás jogával – tette hozzá.
Felidézte: az ügy elsőrendű vádlottja, egy miskolci székhelyű kft. ügyvezetője 2012-ben és 2013-ban kötött színlelt munkaerő-kölcsönzési megállapodásokat ugyancsak fiktív vállalkozások képviselőivel. Utóbbi cégeket más ügyben már ugyancsak bíróság előtt álló emberek azért hozták létre, hogy a velük együttműködő társaságok jogellenesen csökkenteni tudják az adó- és járulékfizetési kötelezettségeiket.
[htmlbox BDT]
A főügyész jelezte, azzal, hogy az elsőrendű vádlott a dolgozóit kölcsönzött munkavállalóként tüntette fel, elmulasztotta a vállalatát terhelő adók, járulékok bevallását és valótlan tartalmú bevallásokat nyújtott be, két év alatt több mint egymillió forint hiányt okozott a központi költségvetésnek.
Szalóki Zoltán hozzátette, az ügyvezető más cégtulajdonosokat is rávett arra, hogy példáját követve kössenek színlelt munkavállalói szerződéseket az erre szakosodott bűnszervezet tagjaival, ezzel újabb 20 millió forintos vagyoni hátrányt okozva a magyar államnak. A másod-, a harmad-, a negyed-, az ötöd-, a hatod- és a hetedrendű vádlott hasonló cselekményei további 13,5 millió forintot meghaladó hiányt okoztak a központi bevételekben.
Az ügyészség a jellemzően Heves és Borsod megyei cégek vezetőit és segítőiket – részben mint felbujtókat, illetve bűnsegédeket, egy kivételtől eltekintve – a többi közt nagyobb vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntettével, emellett hamis magánokirat folytatólagosan elkövetett felhasználásának vétségével vádolja.
(MTI)
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
