Agyafúrt jogi érvelés Fóton


Az akkumulátor gyár ellen fellépő civilek azzal érvelnek, hogy a Fót közigazgatási határain belül berendezkedő BYD és HTNS egységei úgy kértek környezethasználati engedélyt maguknak, hogy nem számoltak a másikkal. Csakhogy a két üzem együttesen egészen más hatással tud lenni a környezetre, mint ha csak az egyik létezne, érvelnek. A perek a múlt héten kezdődtek a bíróságon, tudható meg a HVG cikkéből.

Annak ellenére, hogy országos szinten is egyre komolyabb ellentéteket váltanak ki a gombamód szaporodó akkumulátorgyárak, érdemi fogást civilként nem talált rajtuk senki. Eddig. Fóton is lefutották a kötelező köröket: megvolt a feszültségekkel teli lakossági fórum, a helyiek egy része megijedt, mások az ingatlanjaik értékéért kezdtek el aggódni. Nyolc fóti civil külön-külön indított pert a Pest Vármegyei Kormányhivatal ellen, hogy a bíróság kimondja: perképesek ebben az ügyben. Ezek a tárgyalások kezdődtek el kedden.

Az ügy lényege, hogy a város közigazgatási határain belül két akkuipari beruházás indult volna el rövid időn belül: a kínai BYD tervezett oda összeszerelőüzemet, ami amúgy jogilag gyárnak minősül, valamint a dél-koreai HTNS hozott volna létre egy olyan létesítményt, ahol veszélyes anyagok tárolását végezték volna.

A civilek azonban megtámadták azt a kormányhivatali határozatot, azzal érvelnek, hogy a BYD és a HTNS úgy kértek külön-külön környezethasználati engedélyt maguknak a kormányhivataltól, hogy nem nyilatkoztak az egymás tevékenységére való hatásuk veszélyességéről, sem azok elhárításáról. A fótiak szerint mindezt annak ellenére sem tették meg, hogy a két cég tudott egymás jelenlétéről. A civilek azt akarják kimondatni első körben a bírósággal, hogy ingatlanjaik a két akkuipari létesítmény hatásterületén vannak. Ekkor lennének perképesek, és ez után támadnák meg bíróságon a BYD-nak azóta kiadott környezethasználati engedélyt.

Érveik szerint a kormányhivatal nem számolt az úgynevezett dominóhatással, vagyis azzal, hogy ha az egyik csarnokban baleset történik, akkor az a másikra is hatással lehet. A hatásterületnek pedig itt van kiemelt jelentősége, a civilek szerint ugyanis a BYD és a HTNS csarnokai nincsenek elég messze Fóttól, mindössze négyszáz méterre vannak egy lakóparktól. A civilek feltételezik, hogy jóval nagyobb kárt okoz, ha úgy történik baj, hogy a két akkuipari cég egymás mellett van, mintha két, egymástól messze lévő egységről lenne szó.

Közigazgatási perről lévén szó a felperesek, vagyis a fótiak vannak bizonyítási kényszerben a kormányhivatallal szemben a bíróság előtt. Az, hogy a két akkumulátorgyár együttes hatásterülete valójában mekkora, szakértő tudja megállapítani, a szakértőre viszont a felpereseknek kell összedobniuk a pénzt. A bíró ezért javasolta nekik a peregyesítést, amit a fótiak ügyvédje szinte biztosra ígért, azonban egyeztetnie kell erről hivatalosan az ügyfeleivel.

A civilek indítottak egy pert ugyanezen ok miatt, a Pest Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság által a HTNS-nek kiadott engedélye miatt is, ott hamarosan eljuthatnak a szakértő hivatalos felkéréséig is, a fótiak ügyvédje pedig szeretné elérni, hogy az ott elkészülő véleményt használhassák a kormányhivatal ellen indított perben is.

A bíró azt is kérte a fótiak, valamint a kormányhivatal ügyvédjétől, hogy állapodjanak meg közösen a szakértő személyében. Egy szakértői vélemény viszont már van, Fóton ugyanis a helyiek által vezetett civil szervezet, a Foton 2023 kérésére közjegyzői megbízással egy szakértő a BYD-val kapcsolatban már megállapította, hogy a gyár környezeti hatása jelentős. A fótiak ügyvédje kedden azt kérte a bíróságtól, hogy ezt a szakértői véleményt küldjék el majd annak a szakértőnek is, akit majd a per során ki fognak rendelni a helyzet újbóli kivizsgálására.

Egyelőre egyébként egyik cég sem kezdhette el fóti működését. A csarnokokba értesülésünk szerint ugyan beépítették a munkához szükséges elemeket, de a gyártás nem kezdődött el.

A TELJES cikk IDE kattintva érhető el.

Forrás: HVG


Kapcsolódó cikkek

2024. május 13.

Az EU Tanácsa elfogadta az EU közös agrárpolitikájának felülvizsgálatát

Az Európai Unió Tanácsa véglegesen elfogadta a közös agrárpolitika (KAP) felülvizsgálatát, amelynek célja az uniós gazdák adminisztratív terheinek csökkentése, és nagyobb rugalmasság biztosítása bizonyos környezetvédelmi feltételeknek való megfelelés tekintetében – írta közleményében az uniós tanács hétfőn.

2024. május 13.

Az EU szigorúbb szén-dioxid-kibocsátási előírásokat fogadott el a nehézgépjárművekre

Az Európai Unió Tanácsa elfogadta a nehézgépjárművekre vonatkozó szén-dioxid-kibocsátási előírásokról, valamint a hatályos uniós szabályok módosításáról és szigorításáról szóló rendeletet, az immár naprakész szabályok tovább kívánják csökkenteni a közúti közlekedési ágazat szén-dioxid-kibocsátását, valamint 2030-ra, 2035-re és 2040-re vonatkozóan új célértékeket állapítanak meg – tájékoztatott az uniós tanács.

2024. május 13.

Tudatosabbá váltak a bérlők és a bérbeadók: több szerződést kötnek közjegyző közreműködésével

Rugalmasabbá váltak a bérbeadók az ipar-kereskedelmi-szolgáltató ingatlanok piacán, a bővülő kínálat mellett a bérlők a tapasztalatok szerint könnyebben váltanak aktuális helyzetüknek jobban megfelelő bérleménybe, és egyre gyakoribbak az igények a rövid távú bérletre. Mindezt jól szemlélteti, hogy három év alatt csaknem 15 százalékkal nőtt a közjegyző közreműködésével készített bérleti szerződések száma. Jellemzően cégek kötnek közokiratba foglaltan bérleti szerződést, magánszemélyek elsősorban csak akkor, ha a bérbeadó vagy a bérlő külföldi állampolgár. A lakáspiacon jellemzőbb, hogy a bérbeadók egyoldalú kötelezettségvállalást, úgynevezett „kiköltözési” nyilatkozatot kérnek a bérlőtől, azt a bérbeadás feltételül szabják.