Aláírta Novák Katalin az ország fegyveres védelmének tervét


A Magyar Honvédség a legkisebb incidenstől a teljes háborús helyzetig elemzi azokat a kihívásokat, amelyek az országot érhetik.

Aláírta Magyarország fegyveres védelmének tervét Novák Katalin köztársasági elnök, a Magyar Honvédség főparancsnoka kedden a Honvédelmi Minisztériumban.

Ruszin-Szendi Romulusz, a Magyar Honvédség parancsnoka szerint az ország fegyveres védelmi tervének illeszkednie kell az ország védelmi tervébe. A Magyar Honvédség a legkisebb incidenstől a teljes háborús helyzetig elemzi azokat a kihívásokat, amelyek az országot érhetik. A mindenkori köztársasági elnöknek meg kell ismernie, és el kell látnia kézjegyével a dokumentumot – hangsúlyozta a tábornok.

Kun Szabó István vezérőrnagy, a köztársasági elnök főhadsegédje kiemelte: az aláírás valódi aktualitását az adja, hogy 2020-ban elfogadták a nemzeti biztonsági stratégiát, a következő évben pedig a nemzeti katonai stratégiát. Ennek figyelembevételével vizsgálták felül a védelmi tervet.

Magyarország Alaptörvénye kimondja, hogy a Magyar Honvédség alapvető feladata Magyarország függetlenségének, területi épségének és határainak katonai védelme, továbbá a nemzetközi szerződésből eredő közös védelmi és békefenntartó feladatok ellátása. Az Alaptörvény szerint a köztársasági elnök a Magyar Honvédség főparancsnoka.

A terv tartalmazza a Magyar Honvédség feladatait a törvényes rend fenntartásában, a kritikus infrastruktúra és a kibertér védelmében. A tervet a honvédelmi miniszter előterjesztésére a köztársasági elnök hagyja jóvá.


Kapcsolódó cikkek

2023. március 21.

Állatkínzási ügy: súlyosításért fellebbezett az ügyészség

Súlyosításért fellebbezett a járási ügyészség annak a karcagi férfinek az ügyében, aki azért vágatta el a kutyái hangszálait, hogy a szomszédokat ne zavarja a szaporítótelepről kiszűrődő csaholás – közölte a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Főügyészség.

2023. március 21.

ECRI: Megosztó és ellenséges a magyar politikai beszéd 

Az Európa Tanács bizottsági jelentése szerint a magyar közbeszéd az utóbbi években egyre idegengyűlölőbbé vált, és a politikai beszéd rendkívül megosztó és ellenséges jelleget öltött, különösen a menekültekkel, menedékkérőkkel és migránsokkal, a muszlimokkal és az LMBTI személyekkel szemben – olvasható a Háttér Társaság közleményében.