Alapjogot sértő bűncselekmények ítélkezési gyakorlata


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Kúria elnöke 2015. évben joggyakorlat-elemző csoportot alakított az egyes alapjogokat sértő bűncselekmények bírói gyakorlatának elemzésére. A szakmai grémiumot Dr. Belegi József, a Kúria Büntető Kollégiumának (2016 őszétől nyugalmazott) tanácselnöke vezette. A Kúria sajtótitkársága sajtó- háttérbeszélgetést szervezett 2017. április 19-én a joggyakorlat elemző csoport eredményeinek bemutatása céljából.


Az Alapvető Jogok Biztosa Hivatala munkatársának, valamint a Legfőbb Ügyészség ügyészének a csoport munkájában való részvételével lehetővé vált néhány lényeges kriminál-politikai összefüggés megismerése is.

Az elemzési tárgy körébe vont bűncselekmények miatt bírósági szakba került eljárások száma évenként országos összesítésben is rendkívül csekély, ezért szokatlanul hosszú, tíz évre visszanyúló elemzési időszakot határoztak meg a résztvevők.

A joggyakorlat-elemző csoport az alapjogok széles skálájából a véleménynyilvánítás szabadságát és az emberi méltósághoz való jog megkülönböztetés nélküli érvényesülését, valamint ezek összefüggéseit emelte ki. Az elemzés ennek megfelelően azokat a bűncselekmény kategóriákat öleli fel, amelyek a köznyugalom megóvását is célozva végső soron az egyenlő méltóságot részesítik büntetőjogi védelemben. Ezek a bűncselekmények az ún. gyűlölet-bűncselekmények fogalma alá sorolandók.

A csoport a feladatait széles körűen fogta fel. A konkrét elemzési tárgy meghatározását követően áttekintette a büntetőjogi szabályozás nemzetközi jogi hátterét, megvizsgálta ezek hatását a történeti hagyományokat is őrző belső szabályozásra, amelyet az Alkotmánybíróság gyakorlata és részben az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) esetjoga is alakított. A joggyakorlat- elemző csoport rávilágított a gyűlölet-bűncselekmények magyar szabályozásának struktúrájára, górcső alá vette a közösség tagja elleni erőszak jogalkalmazási kérdéseit, vizsgálta a közösség elleni uszítás jogalkalmazási problémakört és a nemzeti szocialista és kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása bűntettének jogalkalmazását is. Figyelmet fordított mindemellett a büntetés-kiszabási gyakorlat elemzésére is.

Az összefoglaló vélemény teljes terjedelmében itt olvasható

(lb.hu)

[htmlbox Polgári_jog_folyóirat]

Kapcsolódó cikkek

2024. május 2.

NMHH: továbbra is az InfoRádió szólhat a Budapest 88,1 MHz-es frekvencián

Egyedüli pályázóként az InfoRádió Kft. nyerte meg a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa (NMHH) által a Budapest 88,1 MHz-es frekvencia használatára kiírt rádiós pályázatot, így a médiaszolgáltató szeptember 1-je után is folytathatja működését – közölte a hatóság kommunikációs igazgatósága.

2024. május 2.

Az EJEB megerősítette Olaszország jogát az amerikai Getty Múzeumban tárolt szoborra

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) csütörtöki ítélete megerősítette Olaszország jogát arra, hogy visszaszerezze az amerikai Getty Múzeumban tárolt, i.e. 4. századból származó görög bronzszobrot, amelyet az olasz hatóságok szerint illegálisan vittek ki az országból – közölte a strasbourgi székhelyű szervezet.

2024. május 2.

Több évre visszamenőleg fizet jogdíjakat az előadóknak az EJI

A most lezárt jogosultkutatás során az Előadóművészi Jogvédő Iroda Egyesület (EJI) csaknem 210 millió forint, 2016 és 2022 között beszedett jogdíj jogosultját azonosította be és fizette ki pótlólag. Az EJI folytatja a tavaly beszedett jogdíjak felosztását is.