Albérlet romáknak nem kiadó

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) megállapította, hogy az eljárás alá vont gazdasági társaság a kérelmezővel szemben, a roma nemzetiséghez tartozásával összefüggésben megsértette az egyenlő bánásmód követelményét, amikor hirdetéseiben szerepeltette, hogy az albérlet romáknak nem kiadó. Az EBH megtiltotta a jogsértő magatartás folytatását és pénzbírságot szabott ki.

Az alapügy

A roma származású kérelmező albérlet közvetítésére vonatkozó szerződést kötött az ingatlanközvetítéssel foglalkozó Kft-vel. A szerződés alapján a kérelmező ingatlanlistákat kapott a közvetítő által közvetített kiadó albérletekről. A listákban bizonyos ingatlanoknál szerepelt a „roma nem” kifejezés, amelyből arra lehetett következtetni, hogy az ingatlan romák részére nem kiadó.

A kérelmező úgy vélte, hogy roma származása miatt hátrányos megkülönböztetés érte az eljárás alá vont szolgáltatásának igénybevétele során, ugyanis előzetesen megadott személyes igényei alapján olyan listát bocsátottak rendelkezésére, amelyben kifejezetten szerepel, hogy roma származású személy az adott lakást nem veheti bérbe.

Az EBH megkereste a bepanaszolt társaságot, azonban az az EBH megkeresésére nem válaszolt és az eljárásban nem vett részt.

Az EBH döntése

Az EBH a kérelmező által rendelkezésre bocsátott ingatlanlisták alapján megállapította, hogy azokban kétségkívül szerepel a kérelmező által hivatkozott kifejezés. Tekintettel arra, hogy a sérelmezett hirdetésekben a roma nemzetiséghez tartozás kizáró körülményként szerepelt, ahhoz sem fért kétség, hogy a kérelmező védett tulajdonsága és az őt ért hátrány között fennállt az ok-okozati kapcsolat.

Az EBH a fentiekre figyelemmel megállapította, hogy az eljárás alá vont azzal, hogy az ingatlanlistában egyes ingatlanoknál a romákat az ingatlan bérléséből kizáró megjegyzést szerepeltetett, a kérelmezőt kedvezőtlenebb bánásmódban részesítette azon ügyfeleihez képest, akik nem a roma nemzetiséghez tartoznak. A védett tulajdonság miatti kedvezőtlenebb bánásmód az Ebktv. alapján közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül.

Bár az eljárás alá vont semmilyen védekezést nem adott elő, az EBH megvizsgálta, hogy az eljárás alá vont által alkalmazott hátrányos megkülönböztetés kimenthető-e valamely törvényes indok alapján, de arra a következtetésre jutott, hogy az áruk forgalmazása, szolgáltatások nyújtása során a nemzetiséghez tartozáson – továbbá a faji hovatartozáson, bőrszínen és nemzetiségen – alapuló közvetlen hátrányos megkülönböztetés nem igazolható sem másik személy alapvető jogának érvényesítésére, sem észszerű indokra hivatkozással, ezért a Kft. megsértette az egyenlő bánásmód követelményét.

(egyenlobanasmod.hu)

---