Alkotmánybírósághoz fordul az ombudsman az erdőtörvény módosítása miatt


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Székely László ombudsman – a jövő nemzedék érdekeinek védelmét ellátó helyettese, Bándi Gyula javaslatára – áttekintette a 2017-ben módosított erdőtörvény előírásait és alkotmányossági aggályok miatt az Alkotmánybírósághoz fordult.

Több országos természetvédelmi szervezet beadványa alapján Bándi Gyula biztoshelyettes, a jövő nemzedékek szószólója megvizsgálta az erdőtörvény előírásait és – mert azok számos ponton a visszalépés tilalmába ütköznek, valamint a sértik a jogbiztonságot – kezdeményezte, hogy az alapvető jogok biztosa forduljon az Alkotmánybírósághoz a törvény több rendelkezésének megsemmisítése, az alkotmányos követelmények meghatározása érdekében. Az ombudsman egyetértett a helyettese szakmai álláspontjával. Annak fő megállapítása, hogy az erdőtörvény módosítása mind mennyiségi, mind minőségi értelemben csökkenti a védett és Natura 2000 területen álló erdőkre előírható természetvédelmi célú korlátozásokat.

Az Alaptörvényből fakadó kényszerítő okok híján a kifogásolt törvényi előírások – a többi között – az erdőgazdálkodói érdekekkel szemben háttérbe szorítják a természetvédelmi célokat. A természetvédelem látszólagos elsődlegessége mellett megengedik a gazdasági érdek tényleges érvényesítését és csökkentik a helyi védett természeti területek védettségi szintjét, alapjaiban változtatják meg a védelem eljárási garanciáit. Az uniós jog által meghatározott Natura 2000 fogalmától eltérő módon leszűkítik az e hálózathoz tartozó erdők védelmét és a szükségesség-arányosság tesztjével nem igazolható módon korlátozzák a természeti értékek védelmét szolgáló természetvédelmi előírások érvényesítésének lehetőségét.

Mindezekre tekintettel a biztos indítványában egyrészt kezdeményezte az erdőtörvény azon bekezdéseinek megsemmisítését, amelyek új rendelkezéseket bevezetve csökkentették a védelmi szintet, vagy amelyek módosítással nem voltak helyrehozhatók; másrészt indítványozta a módosított, hatályos szöveg egyes részeinek törlését.

(ajbh.hu)


Kapcsolódó cikkek

2024. november 27.

A hamisított áruk sötét oldala: a fogyasztók egészségét, biztonságát és a gazdaságot veszélyeztetik, miközben a szervezett bűnözés alapját adják

2022-ben az EU-ban körülbelül 86 millió hamis tárgyat foglaltak le, amelyek értéke meghaladta a 2 milliárd eurót. A hamisított áruk az EU kereskedelmének körülbelül 5,8%-át teszik ki, leggyakrabban videojátékok, társasjátékok, csomagolóanyagok, játékok, cigaretták és CD/DVD lemezek formájában. A digitális tér további veszélyforrást rejt; a hamisítványok nagy része e-kereskedelmi platformokon keresztül áramlik a hamis webáruházak pedig gyakran fogyasztói adatokat lopnak el.

2024. november 27.

Környezeti, társadalmi és irányítási (ESG) minősítések: a Tanács véglegesen jóváhagyta az új rendeletet

A Tanács a mai napon elfogadta a környezeti, társadalmi és irányítási, vagyis az ESG-minősítési tevékenységekről szóló új rendeletet. Az új szabályok célja, hogy – a fenntartható pénzügyi termékek iránti befektetői bizalom növelése érdekében – a minősítési tevékenységek következetesebbé, átláthatóbbá és összehasonlíthatóbbá váljanak az EU-ban.

2024. november 27.

Birodalmak kora – nemzetközi jogtörténeti konferenciát rendezett a Széchenyi István Egyetem

A győri Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar Jogtörténeti Tanszéke első ízben rendezte meg „Birodalmak kora” elnevezésű nemzetközi konferenciáját. A háromnapos programon hat ország neves felsőoktatási intézményeinek kutatói vitatták meg az első világháborút megelőző évszázad jogi, politológiai és közigazgatási aspektusait angol, német és francia nyelven.