Alkotmányjogi panaszok: sikeres az eljárás

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Sikeres az alkotmányjogi panaszok befogadására kialakított eljárás; ez az alapja annak, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) az érdemi ügyekre koncentrálhasson – mondta Sulyok Tamás, az Ab elnöke a Kúria teljes ülésén tartott előadásában hétfőn, Budapesten.

Korábban nem szűrték az alkotmánybírósági indítványokat, aminek az lett az eredménye, hogy jóval az észszerű határidőn túli, sokéves ügyhátralék halmozódott fel a testületnél. Ezen változtatott a 2011-es alkotmánybírósági törvény, amelynek köszönhetően immár az ügyek zöme egy éven belül befejeződik – mutatott rá az Ab elnöke. 

Sulyok Tamás hozzátette: egyes kérdésekben vannak még értelmezési eltérések, viták a testületen belül, ezek feloldása érdekében folyamatos az alkotmánybírósági elemzőmunka.

Bitskey Botond, az Ab főtitkára elmondta: méltányos, indítványozóbarát megközelítésben kezelik az alkotmányjogi panaszokat. 

Először a legelemibb formai, eljárási, tartalmi követelményeket ellenőrzi a főtitkárság, és ha kell, hiánypótlásra kéri az indítványozót, hogy ügye eljuthasson az érdemi kérdések vizsgálatáig. Az indítvány visszautasításáról csak alkotmánybíró vagy testület dönthet, a főtitkár pusztán előzetes szűrést végez, illetve hiánypótlásra felhívással segítheti az Ab-hez fordulót – mondta Bitskey Botond. 

Kiemelte, a szűrés fontos szempontja, hogy érdemi alapjogi kérdések kerüljenek a testület elé, ne pedig a bírói jogértelmezés körébe tartozó szakjogi problémák vagy például bizonyítékok újraértékelése. 

Ha megkezdődik az indítvány érdemi, alkotmányjogi vizsgálata, akkor arról értesítik az indítványozót, de ez nem jelenti azt, hogy ezután már formai, eljárási okokból ne utasíthatnák el. Hozzávetőleg az alkotmányjogi panaszok 10-12 százaléka jut el az érdemi alkotmányossági vizsgálatig – jegyezte meg a szakember. 

 

Bitskey Botond elmondta: az Ab a befogadási eljárásban a formai szempontokon túl az alkotmánybíróságról szóló törvényben rögzített két alapvető kritérium alapján vizsgálja az ügyet, e szerint „az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadja be”.

A főtitkár hozzátette, a szakmai vitákban időnként felmerül, hogy e rendelkezéssel kapcsolatban egy szilárd tesztet kell kialakítania és alkalmaznia a testületnek, vagy lehetőség van nagyobb mozgástér biztosítására. 

A rögzített alkotmányjogi mérce felel meg a jogbiztonság, a kiszámíthatóság követelményének, ugyanakkor a nyugat-európai jogállamokban sem ismeretlen, hogy a bíróságok igyekeznek mozgásteret biztosítani maguknak, hogy elháríthassák például politikai viták eldöntését – jegyezte meg a szakember. 

A kúriai rendezvényen Berke Barna, az Európai Unió Törvényszékének bírája a luxembourgi székhelyű testület gyakorlatáról, munkamódszereiről tartott előadást. 

Darák Péter, a Kúria elnöke a rendezvény megnyitójában jelezte, hogy jövő évtől a polgári és a közigazgatási perekben új eljárási törvény lép hatályba, amely a többi között a felülvizsgálati indítványok újraszabályozása révén érinti a Kúriát. Ennek részeként járják körül, hogy más bírói testületek milyen befogadási gyakorlatot folytatnak.

(MTI)

---