Alkotmányjogi panaszt nyújtottak be a határellenőrzés kiterjesztése miatt Ausztriában


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Alkotmányjogi panaszt nyújtott be az osztrák határellenőrzés kiterjesztése miatt Rudi Vouk Ausztriában élő, szlovén nemzetiségű ügyvéd – közölte a szlovén közszolgálati televízió kedden.

A klagenfurti Grilc Vouk Skof ügyvédi iroda azután döntött a lépés mellett, hogy Ausztria a múlt héten bejelentette: május 11-től további hat hónappal meghosszabbítja az ellenőrzést a magyar és a szlovén határon a megnövekedett migrációs nyomás miatt.

Vouk az STA szlovén hírügynökségnek eljuttatott sajtóközleményében azt írta: a határellenőrzés ellentétes az Európai Unió Bíróságának vonatkozó ítéletével, és „sérti a polgárok törvény előtti egyenlőséghez való jogát és más, az alkotmány által garantált jogokat”.

Az ügyvédi iroda egyebek között az Európai Unió Bíróságának tavaly áprilisi ítéletére hivatkozott, amely szerint a schengeni határrendszer szabályzata komoly belbiztonsági fenyegetettség esetén módot ad a határellenőrzés visszaállítására, de csak egy alkalommal, hat hónapra. Azután csak egy másik okkal indokolható a hosszabbítás.

Ausztria még a 2015-ös migrációs válság idején vezette be az egyoldalú ellenőrzést a szlovén határon, majd 2016 májusa és 2017 novembere között az EU Tanácsának ajánlására támaszkodott. Azóta azonban saját kezdeményezésére hosszabbítja meg félévente.

Az ügyvédi iroda a panaszban megjegyzi: a bíróság megállapította, hogy az osztrák-szlovén határon az ellenőrzés 2017-től kezdődően már nem megengedett további indoklás nélkül, de Ausztria azóta sem tudta kellőképpen igazolni. A szlovén külügyminisztérium a múlt héten elfogadhatatlan nevezte az intézkedést.

„Amikor Ausztria továbbítja az Európai Bizottságnak a schengeni övezeten belüli belső határellenőrzések kiterjesztésének hivatalos indoklását, megfelelően fogunk reagálni” – írták közleményükben.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Az Európa Tanács nemzetközi egyezményt fogadott el a mesterséges intelligenciáról

Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.