Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A lengyel kormány enyhítené azt a törvényt, amely büntethetővé teszi, ha Lengyelországot náci bűntettekkel vádolják.
Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő kezdeményezésére a szejm még szerdán megvitatja annak a törvénynek az enyhítését, amely büntethetővé teszi, ha a lengyel nemzetet, illetve a lengyel államot a náci Harmadik Birodalom által elkövetetett háborús bűntettekben való bűnrészességgel vádolják.
Az előző napi kormányülésen megvitatott, a szejm honlapján szerdán közzétett módosítási javaslat szerint az év elején elfogadott, Izrael és az Egyesült Államok által kifogásolt törvényből kihúznák azt az előírást, amelynek alapján a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézetének (IPN) ügyészei büntetőjogi eljárásokat indíthatnak azok ellen, akik – a törvény eddigi betűje szerint – a lengyel nemzetet és a lengyel államot nyilvánosan és a tényeknek ellentmondva a náci német birodalom bűntetteiben való, intézményes szintű bűnrészességgel vádolják.
Polgári jogi eljárásokban viszont továbbra is bírság vagy három évig terjedő szabadságvesztés lenne kiszabható azokra, akik többek között a lengyel nemzetiségű, illetve lengyel állampolgárságú személyek ellen követtek el náci, valamint kommunista bűntetteket.
Varsó a jogszabállyal a „lengyel haláltáborok” vagy ahhoz hasonló kifejezések használatát akarta megakadályozni.
Az eredeti törvényt Andrzej Duda lengyel elnök februárban aláírta, egyúttal azonban utólagos normakontrollt kért az alkotmánybíróságtól, elsősorban a szólásszabadság kapcsán felmerült kétségei miatt. A lengyel alkotmánybíróság még nem döntött az ügyben. A jogszabály március elején lépett hatályba.
Izrael egyebek között azért tiltakozott, mert úgy értelmezték a jogszabályt, hogy az túl tágan fogalmazza meg a kifogásolt cselekedeteket, így félő, hogy például a holokauszttúlélők is büntethetőek lennének, ha tanúvallomást tesznek.
[htmlbox Változásfigyeltetés]
A lengyel alsóház szerda délelőtt el is kezdte a módosításokról szóló vitát. Marek Kuchcinski házelnök a parlamenti ülés elején közölte: Morawiecki kérésére a szejm sürgős eljárásban tűzte napirendjére a módosítási javaslatot. Felidézte: a törvény kapcsán aggodalmakat fogalmazott meg a lengyel államfő, a főügyész, valamint az emberi jogi szóvivő is.
Michal Dworczyk, a lengyel kormányfői hivatal vezetője parlamenti felszólalásában aláhúzta: a kormány célja továbbra is a „történelmi igazság védelme”, a törvényhozók szándékát viszont többen rosszul értelmezték, „sőt cinikusan elferdítették”.
Szerinte a büntetőjogi felelősség nem lehet öncélú, ma a történelmi igazság hatékony védelme más eszközökkel is lehetséges.
Nem kizárt, hogy a szejm még szerdán dönt a kormány előterjesztéséről.
(MTI)
Egyedüli pályázóként az InfoRádió Kft. nyerte meg a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa (NMHH) által a Budapest 88,1 MHz-es frekvencia használatára kiírt rádiós pályázatot, így a médiaszolgáltató szeptember 1-je után is folytathatja működését – közölte a hatóság kommunikációs igazgatósága.
Az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) csütörtöki ítélete megerősítette Olaszország jogát arra, hogy visszaszerezze az amerikai Getty Múzeumban tárolt, i.e. 4. századból származó görög bronzszobrot, amelyet az olasz hatóságok szerint illegálisan vittek ki az országból – közölte a strasbourgi székhelyű szervezet.
A most lezárt jogosultkutatás során az Előadóművészi Jogvédő Iroda Egyesület (EJI) csaknem 210 millió forint, 2016 és 2022 között beszedett jogdíj jogosultját azonosította be és fizette ki pótlólag. Az EJI folytatja a tavaly beszedett jogdíjak felosztását is.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
