Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az Alkotmánybíróság teljes ülése a Magyar Közlönyben 2013. június 17-én megjelent határozat alapján elutasította Szabó Máté ombudsman jogszabály alaptörvény-ellenességének utólagos vizsgálatára, valamint nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálatára irányuló indítványát. A határozat kimondta, hogy nem ellentétes a nemzetközi joggal és az Alaptörvénnyel a magyar választottbírósági szabályozás. Minderről a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Kommunikációs Főosztálya adott tájékoztatást.
Az alapvető jogok biztosa az Alkotmánybíróságnál kezdeményezte a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvt.) és a választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény (a továbbiakban: Vbt.) egyes rendelkezései alaptörvény-ellenességének, valamint nemzetközi szerződésbe ütközésének megállapítását és megsemmisítését. Az indítványt beterjesztő Szabó Máté szerint a rendelkezések ellentétesek több, a választottbíráskodás hazai szabályozásának alapjául szolgáló, Magyarországon jogszabály alapján hatályban lévő nemzetközi egyezménnyel és kétoldalú szerződéssel. Az alapvető jogok biztosa vizsgálatot kezdeményezett továbbá abban is, hogy a rendelkezések összhangban vannak-e Magyarország Alaptörvényben foglalt, a vállalt nemzetközi jogi normák betartására irányuló kötelezettségével.
Az Nvt. támadott szabálya a nemzeti vagyonra vonatkozó szerződésekben kizárja a választottbíróság kikötésének lehetőségét, valamint a Vbt. kifogásolt rendelkezése szerint a nemzeti vagyonnal kapcsolatos jogvitákban nincs helye választottbírósági eljárásnak. A 2011-ben elfogadott törvény e rendelkezésének megalkotására az állami és önkormányzati vagyon fokozott védelme érdekében, annak biztosítása céljából volt szükség, hogy a sarkalatos törvénnyel védett vagyoni körben a jogvitákban magyar bíróság – a magyar nyelv és a magyar jog alkalmazásával – dönthessen. A korábbi időszakban születtek ugyanis olyan szerződések, amelyek lehetőséget teremtettek a hazai joghatóság elkerülésére, amely ellentétes a nemzeti érdekekkel és a kormány felelős vagyonpolitikájával.
A bírói testület az alapvető jogok biztosa által hivatkozott jogszabályok vizsgálata során, így – a jogalkotói szándékot megerősítve, egyben a beadványt elutasítva – úgy határozott, hogy a kifogásolt szövegrészek megsemmisítése a nemzetközi jogi kötelezettségek és a magyar jog közötti összhang megvalósulása érdekében nem indokolt. A Kormány programja szerint az erős állam őrködik a nemzet vagyona felett, annak védelmét a nemzeti vagyonról szóló törvény megalkotásával a jogi normák terén is a legmagasabb szinten kívánta biztosítani.
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
