Az Ab-hez és az EJEB-hez fordul a Magyar Helsinki Bizottság

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Alkotmánybírósághoz (Ab) és a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul a menedékkérők segítőit börtönnel fenyegető új büntető jogszabályok miatt a Magyar Helsinki Bizottság – közölte a civilszervezet szerdán közleményben.

„A kormányerő egyre dühödtebben, a jogállami normákat áthágva támadja a neki nem tetsző, független civil szervezeteket. A hatalom arra törekszik, hogy munkájukban akadályozza és elhallgattassa őket. Az évek óta tartó folyamat újabb állomását jelentette, amikor a parlament nyáron elfogadta a menedékkérőknek segítséget nyújtó személyek elleni büntetőszabályokat és bevezette a +bevándorlási különadót+” – áll a Helsinki Bizottság közleményében.

A szervezet e jogsértő szabályok miatt fordult az Alkotmánybírósághoz és a strasbourgi bíróságához.

Mindkét bíróság előtt megtámadta azokat a büntető jogszabályokat, amelyek börtönnel fenyegetik a menedékkérők segítőit. Közleményük szerint nem csupán a Helsinki Bizottság munkatársai vannak veszélyben, hanem minden jó szándékú polgár, aki embernek tekinti a menekülőt és segít neki. A büntetőjogi korlátozás szükségtelen és aránytalan. Ráadásul az új rendelkezések homályosan vannak megfogalmazva, talán nem véletlenül, hiszen így tág tere nyílik az önkényes hatósági alkalmazásnak – írták.

A bevándorlási különadót csak a strasbourgi bíróságon támadhatja a civil jogvédő szervezet, mivel a kormány már évekkel ezelőtt „elvette” az Ab hatáskörét az adószabályok vizsgálatára – jelezték. A Helsinki Bizottság beadványa szerint a 25 százalékos különadót kivető törvény tisztességtelen, a kormány megsarcolja a neki nem tetsző véleményeket, ahelyett, hogy vitatkozni próbálna velük. Az új adószabályok indokolatlanul megnehezítik a civilek munkáját, szándékosan annyira homályosak, hogy a támogatók elbizonytalanodhatnak. Noha a jogszabály szövegéből nem, az elfogadását kísérő kormányzati kommunikációból azt is lehet tudni, hogy mely szervezetek megleckéztetésére alkották meg a különadót: az egyik éppen a Helsinki Bizottság, amely azonban bízik abban, hogy egy független bírói fórum előtt érvényesíteni tudja igazát.

Közölték: a Magyar Helsinki Bizottság minden lehetséges fórumon fellép a civilek elleni kormányzati intézkedésekkel szemben. A nyilvánosság és a jog erejét is használja ennek érdekében. A jogvédő szervezet mostani beadványaiban alkotmányos és emberi jogi érvekkel bizonyítja: az új szabályok a civilek megfélemlítését szolgálják és alkotmányosan nem igazolhatók, sértik az emberi jogokat – írták.

Honlapja szerint a Magyar Helsinki Bizottság civil jogvédő szervezet, közhasznú egyesület, amely az emberi méltóságot védelmezi a jog és nyilvánosság eszközével. Segítséget nyújt menekülőknek, fogvatartottaknak és hatósági erőszak áldozatainak.

A kormánypártok szerint a „Soros-hálózathoz” tartozó Helsinki Bizottság és a hozzá hasonló bevándorlást támogató szervezetek abban érdekeltek, hogy minél több migránst hozzanak be és tartsanak bent Európában, még akkor is, ha veszélyes emberekről, bűnözőkről van szó.

(MTI)

---