Az Ab megsemmisítette a Kúria népszavazással kapcsolatos döntését és alkotmányellenesnek mondta az állami építési törvényt


Az Alkotmánybíróság (Ab) megsemmisítette a Kúria döntését, amely a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) öt népszavazási kérdése közül kettőt hitelesített. Alkotmányellenes az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény köztársasági elnök által kifogásolt része, ezért a törvény nem léphet életbe – mondta ki az Alkotmánybíróság (Ab) csütörtökön közzétett határozatában.

Az Ab megsemmisítette a Kúria oktatási népszavazási döntését

Az Ab honlapján csütörtökön közzétett határozatai szerint a Kúria döntése alaptörvény-ellenes volt. A döntés előzménye, hogy a PSZ két alelnöke, Gosztonyi Gábor és Totyik Tamás magánszemélyként oktatási népszavazást kezdeményezett márciusban. Öt népszavazási kérdésük többek között a szaktanárokkal, a pedagógusvégzettséggel, a diákok óraszámának csökkentésével és az iskolák bezárásának feltételeivel kapcsolatos.

A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) egyik kérdést sem hitelesítette, indoklása szerint a kérdések megválaszolásához speciális információk, szakmai ismeretek kellenek, ám ezek nem várhatók el a választópolgároktól, akik így nem tudják átlátni döntésük érdemi következményeit.

Gosztonyi Gábor és Totyik Tamás a Kúriánál kezdeményezte az NVB döntésének felülvizsgálatát, s a Kúria két kérdést hitelesített. Ezután az ügyben az Ab-hoz indítvány érkezett, és a testület csütörtökön közzétett határozataiban kimondta: a Kúria döntése alaptörvény-ellenes volt. Az Ab indoklása többek között tartalmazza: a Kúria jogértelmezése túlterjeszkedett az egyértelműség törvényi fogalmán. Az Ab megsemmisítette a Kúria oktatási népszavazás ügyében hozott döntését.

Alkotmányellenes az állami építési beruházásokról szóló törvény

Alkotmányellenes az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény köztársasági elnök által kifogásolt része, ezért a törvény nem léphet életbe – mondta ki az Alkotmánybíróság (Ab) csütörtökön közzétett határozatában.

A parlament által július elején megszavazott, de hatályba nem lépett törvény azokra az állami építési beruházásokra vonatkozott volna, amelyeket legalább 50 százalékban magyar költségvetési, illetve európai uniós forrásból finanszíroznak. A törvény részletes és átfogó szabályokat tartalmazott, melyek egy része sarkalatos rendelkezés, miközben egyes részleteiben saját szabályaitól eltérést engedett, akár miniszteri rendelettel is.

A törvény ismertetésekor Lázár János építési és közlekedési miniszter arról beszélt: a jogszabály garantálja a kiszámíthatóságot, célja a fenntarthatóság, az alacsony környezetterhelés és a költséghatékonyság. A tárcavezető szerint a törvény patrióta, segíti a hazai kkv-ék állami beruházásokba bevonását.

Novák Katalin köztársasági elnök a törvény elfogadása után az Ab-hoz fordult, mert álláspontja szerint alacsonyabb szintű jogszabálynak minősülő miniszteri rendeletben való, érdemi keretek nélküli eltérés lehetősége kiüresíti a törvényi, illetve részben sarkalatos törvényi szabályozást, sérti a normahierarchiát, a jogbiztonság sérelméhez vezet.

Az Ab megállapította, hogy a jogalkotó a törvényben általános felhatalmazást adott a törvénytől való eltérésre, ám nem beazonosítható, hogy pontosan mely szabályok alól, milyen feltételek mentén enged eltérést, így a miniszteri hatáskör terjedelme, korlátai nem tisztázottak, a polgárok számára nem megismerhetők, nem kiszámíthatók. Az Ab szerint az ilyen felhatalmazó rendelkezések alaptörvény-ellenesek, ezért a törvény nem hirdethető ki, nem léphet életbe.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 25.

Vádalku alapján szabadon hazatérhet Julian Assange

Szabadon visszatérhet Londonból hazájába, Ausztráliába Julian Assange, a WikiLeaks kiszivárogtató portál alapítója, akinek kiadatásáról az amerikai hatóságok vádalku alapján lemondtak.

2024. június 24.

Az EU elfogadta az orosz energiaszektort is célzó 14. szankciós csomagot

Az Európai Unió Külügyek Tanácsa az Ukrajna ellen folytatódó háborúra tekintettel elfogadta tizennegyedik szankciós csomagját, amely egyebek mellet az orosz pénzügyi és energiaszektorban, valamint a kereskedelem területén tevékenykedő orosz vállalatokat sújtja, és fellép a korlátozó intézkedések kijátszásával szemben – közölte az uniós tanács hétfőn.