Az adótörvényeket és a globális minimumadót tárgyalja a Parlament


A jövő évi adómódosításokról és a globális minimumadóról tárgyal az Országgyűlés csütörtökön, négynapos ülésének utolsó napján.

A parlamenti honlapon olvasható napirend szerint 9 órakor a képviselők megemlékeznek a magyar jelnyelv napjáról. Elkezdődik az egyes adótörvények módosításának vitája. Az adótörvények benyújtásakor a Pénzügyminisztérium azt közölte, nemcsak megőrzik a családokat és a vállalkozásokat támogató alacsony adókat és adókedvezményeket, hanem tovább bővítik azokat.

Folytatódik az egyes szektorokat érintő különadók fokozatos kivezetése, a reklámadó felfüggesztésének egy évvel történő meghosszabbítása, a közműadó első körben részbeni, majd 2025-től teljes kivezetése. Egyszerűbbé válik a többi között a személyijövedelemadó- és járulékszabályozás, valamint változnak az e-nyugtára és a nyugtaadat-szolgáltatásra vonatkozó áfaszabályok.

Általános vita lesz a sporttal összefüggő törvények módosításáról, amely a sportszféra gyakorlati javaslatait figyelembe véve tervezi a szakmai munka alapjául szolgáló szabályozási hátteret akként módosítani, hogy az teljes mértékben megfeleljen a
21. század kihívásainak.

A globális minimumadóról szóló irányelvet külön törvényjavaslat ülteti át a magyar szabályozásba. A globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókról és ezzel összefüggésben egyes adótörvények módosításáról szóló javaslat a 750 millió euró feletti bevétellel rendelkező vállalatcsoportokra vezeti be az új adóterhet. A Pénzügyminisztérium közlése szerint a javaslat fontosabb alapelvei, hogy a Magyarországon keletkezett jövedelem csak Magyarországon adózzon, a beruházások kedvezményben részesülhessenek.

A gyakorlati tapasztalatok átvezetésével indokolják a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény és egyes kapcsolódó törvények módosítását, amelyet együtt tárgyal a parlament az egyes gazdasági és vagyongazdálkodási tárgyú törvények módosításával. Utóbbi előterjesztés egyebek mellett a felszámolási eljárás szabályain változtat.

Utolsó napirendi pont a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény módosítása, amelynek elfogadása esetén a szektorra vonatkozó ágazati szabályozás a magyar és az uniós előírásokkal összhangba kerül, könnyebben értelmezhetővé és alkalmazhatóvá válik.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Az Európa Tanács nemzetközi egyezményt fogadott el a mesterséges intelligenciáról

Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.