Az Alaptörvény rendelkezéseit hivatalból kell figyelembe venni


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Kúria falugondnoki támogatások ügyében állapította meg, hogy az Alaptörvényben biztosított tisztességes eljáráshoz való jogot, akkor is figyelembe kell venni, ha a felek beadványaikban nem hivatkoztak rá.

A Kúriára több mint tíz ügy érkezett az önkormányzatok részére nyújtott falugondnoki (tanyagondnoki) szolgáltatással kapcsolatos állami támogatás visszakövetelése tárgyában. A hasonló tényállások szerint az önkormányzatok a falugondnoki (tanyagondnoki) szolgáltatást nyújtották, egyéb jogszabályi kötelezettségeiknek is eleget tettek, azonban később jelentették be a nyilvántartásba, hogy a szolgáltatást már más gépjárművel látják el. Ezekben az ügyekben a kincstár a támogatás visszafizetésre kötelezte az önkormányzatokat arra időszak, amikor nem azon gépjármű adatai szerepeltek a nyilvántartásban, amelyekkel a szolgáltatást ellátták. A bíróságok különböző döntéseket hoztak: voltak olyan bíróságok, amelyek a keresetet elutasították, más bíróságok a közigazgatási határozatok megsemmisítették új eljárásra kötelezés nélkül, míg más bíróságok a hatóságot új eljárásra kötelezték.

A bírósági döntéseket felülvizsgáló Kúria a következőket állapította meg:
1) A kincstár vizsgálhatta a falugondnoki szolgáltatás azon adminisztratív – jogszabályban is előírt – feltételét, hogy a szolgáltatáshoz használt gépjármű gyártmányának, típusának és rendszámának szerepelni kell a szolgáltatói nyilvántartásban.
2) Mivel jogszabály írja elő, hogy ezen adatoknak szerepelni kell a nyilvántartásban, ezért a változás megfelelő időben történő bejelentésének elmulasztása jogszabálysértést valósít meg.
3) Mindezek mellett – pusztán e szabály megsértése miatt – aránytalan az adott időszakra vonatkozó támogatás egészének visszakövetelése.

A Kúria szerint az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes ügyintézéshez való jogból is következik, hogy a hatóságnak nem a támogatás egészét kell visszafizettetni. A Kúria kifejtette, hogy az alaptörvényi kötelezések – így a 28. cikk – a közigazgatási perben eljáró bírót arra kötelezik, hogy a nyilvánvaló alaptörvényi összefüggéseket vegye figyelembe akkor is, ha alaptörvényi hivatkozást a beadványok nem tartalmaznak. Kifejtette továbbá, hogy az önkormányzatok ebben az ügytípusban – mivel az önkormányzat mint felperes szolgáltatásszervezőként vesz részt, illetve nem a közhatalmi jogosítványai védelmében lép fel, ezért – hivatkozhat a tisztességes eljáráshoz való jog sérelmére.

(kuria-birosag.hu)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 30.

Parlament előtt a 2025-ös adócsomag

A kormány két lépésben megduplázná a családi adókedvezményt, 2 évvel meghosszabbítaná a kedvezményes, 5 százalékos lakásáfát, és kivezetni készül több különadót is. Parlament előtt az adócsomag.

2024. október 30.

NMHH: Ismerik, sokszor mégsem védekeznek a közösségi média veszélyei ellen a fiatalok

A serdülő lányok mintegy fele érzi magát kevésbé szépnek a közösségi médiafelületeken látottak hatására, mert sokukban nem tudatosul, hogy az online tér gyakran hamis valóságképet tár eléjük – egyebek mellett erre mutatott rá a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kutatása, amely a 13–16 éves kamaszok közösségimédia-használati szokásait vette górcső alá.