Az áldozatvédelem során a bíróság kiemelt figyelmet fordít az eljárás szereplőire

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Február 22-e, a bűncselekmények áldozatainak világnapja. A téma aktualitása kapcsán az OBH dr. Szél Napsugár Ágnessel, a Kecskeméti Járásbíróság polgári ügyszakos bírájával, a Kecskeméti Törvényszék Tanúgondozás, Áldozatvédelem és Gyermekközpontú Igazságszolgáltatás munkacsoportjának megbízott vezetőjével készített interjúját olvashatják.

2015-től a tanúgondozás országos program kiegészült az áldozatvédelemmel. Hogyan jelenik meg az áldozatvédelem a bíróságok munkájában?

Az áldozatvédelem szorosan kapcsolódik a tanúgondozáshoz. A büntetőeljárásban a sértettek legtöbbször tanúként jelennek meg a bíróság előtt, polgári ügyekben a kiskorúak általában tanúként, vagy egyéb érdekeltként vesznek részt. Nagyon fontos, hogy a tanúgondozás során már megszólítjuk őket mint tanúkat, abból a célból, hogy megfelelő tájékoztatást kapjanak az alapvető eljárási jogaikról, kötelezettségeikről. Elsődlegesnek tartjuk, hogy legyen számukra egy olyan személy, akihez bizalommal fordulhatnak, amennyiben bármilyen kérdésük vagy problémájuk merül fel a megjelenéssel kapcsolatban. E körben is tudnak segítséget nyújtani számukra a tanúgondnokok. Ezért is van óriási szerepe a tanúgondozásnak.

Fontos hangsúlyozni, hogy a bíróságok munkájában áldozatvédelemről beszélünk. Nem keverendő össze az áldozatsegítéssel. Ez két különböző fogalom, teljesen más eszközeik vannak. Az áldozatvédelem ugyanakkor egy nagyon komplex feladat. A bíróságnak ebben az a szerepe, hogy kiemelt figyelmet fordítson az eljárás szereplőire, bármilyen pozícióban jelenik meg, legyen szó akár egy kiskorú tanúról, akár egy bűncselekmény sértettjéről. Ennek a szemléletnek az egész eljárást át kell hatnia, végig kell kísérnie. Ezt nevezzük holisztikus szemléletnek.

A Kecskeméti Törvényszéken munkacsoport foglalkozik a programmal. Mióta működik ez a munkacsoport és milyen eredményeket ért el eddig a tanúgondozás és áldozatvédelem területén?

A munkacsoport jelen formájában 2016 óta működik. Minden évben vannak prioritásaink. Az eddigiekben a legnagyobb hangsúlyt a tanúgondozásra fektettünk, a már kialakult jó gyakorlatokat próbáltuk elmélyíteni. A tanúgondozás körében próbálunk egyre szélesebb körű elérhetőséget biztosítani. A személyes és telefonos kapcsolatfelvétel mellett a munkacsoport javaslatára a törvényszék elnöke e-mailes elérhetőséget is bevezetett, amelyen a tanúgondnokok elérhetők. Ez nagyon hasznos, mert manapság egy e-mailt bármikor, bárhol meg lehet írni. A honlapra ún. GYIK-et készítettünk, ami nagyon praktikus, gördülékenyebbé teszi az ügyintézést. A megye több járásbíróságán megoldott az is, hogy a tanúk tanúszobában töltsék el az időt a tárgyalóterembe történő beszólításukig, ahol elkülönítetten, szinte privát körülmények között várakozhatnak.

Az elmúlt évben az áldozatvédelemmel összefüggésben szakmai napot tartottunk a társszervek képviselőinek részvételével. Decemberben pedig „hivatalos” formát öltött az eddigi együttműködés, ugyanis egy háromoldalú megállapodás született a kormányhivatallal és a rendőrséggel. A szakmai napon kiváló, elkötelezett szakemberek tartottak előadást, látszott rajtuk, hogy hivatásuk az áldozatsegítés, áldozatvédelem. Az esemény nemcsak abból a szempontból volt fontos, hogy jobban megismertük a társhatóságok tevékenységét a témában, hanem azért is, mert bizonyos szintű „érzékenyítés” is történt a tanúgondnokok körében.

A munkacsoportnak feladata a Gyermekközpontú Igazságszolgáltatás, mint országos programban történő helyi szintű közreműködés megvalósítása is?

A munkacsoport az eddig említett két terület mellett a gyermekközpontú igazságszolgáltatással is foglalkozik. Az idei év legfontosabb célkitűzése ezen a területen a gyermekvédelmi jelzőrendszeri tagok kapcsolatának elmélyítése. Ez központi igazgatási szinten is prioritás és ennek megvalósítását kívánjuk helyi szinten is támogatni képzés szervezése, szakmai nap rendezése útján.

Milyen kihasználtsággal „működnek” a gyermekmeghallgató szobák? 

A büntető ügyekben úgy tudom, hogy az új Be. szabályozása folytán meglehetősen leszűkült azon esetek köre, amikor a kiskorú meghallgatását foganatosítani kell. Polgári ügyekben többször előfordul, hogy gyermekeket hallgatnak meg. Családjogi ügyeket tárgyaló bíróként a gyermek meghallgatását rendszerint az erre speciálisan kialakított, oldottabb körülményeket biztosító helyiségben folytatom.

A munkacsoport megbízott vezetőjeként milyen tervei vannak a munkacsoport 2019-es tevékenységét illetően? Vannak-e már esetleg konkrét feladatok, amelyekre fókuszálnak majd?

A határokon átívelő bontóperekben, büntető ügyekben egyre gyakrabban fordulnak elő külföldi tanúk. Amit mindenképpen szeretnénk idén elérni, hogy a külföldi tanúk idegen nyelvű tájékoztatása is megoldott legyen. Ha nem is az anyanyelvükön, de legalább a főbb hivatalos uniós nyelveken elérhető legyen a tájékoztató. Másik fontos feladatunk, hogy a tanúgondnokok eljárását a GDPR rendelet szabályainak megfelelően szabályozzuk. A tájékoztatót hasznos lenne kiegészíteni továbbá a távmeghallgatásra vonatkozó információkkal.

Részt vettem az Országos Bírósági Hivatal 2019. február 18-án megrendezett tudományos konferenciáján, ami megerősítette, hogy miért kell nagy hangsúlyt fektetni ezekre a területekre. Nagyon fontosnak tartom kiemelni azt, ami a tudományos konferencián is elhangzott, hogy az áldozatvédelem és az eljárási szereplők védelme egy különleges szemléletmódot igényel a bíróságok részéről, továbbá munkánk során mindig törekednünk kell az emberség megőrzésére.

(birosag.hu)

---