Az Alkotmánybírósághoz fordultak a pedagógus-szakszervezetek a sztrájkjog korlátozása miatt


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordult a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) a sztrájkjog korlátozása miatt kedden.

A Schiffer András ügyvéd által benyújtott alkotmányjogi panasz a köznevelési intézményeket érintő egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló, a napokban elfogadott kormányrendelet alaptörvény-ellenességének kimondását és megsemmisítését kéri. Az indítványozók szerint a jogalkotó nem tartotta be a rendeleti szabályozásra felhatalmazást adó törvényben előírt szükségesség és arányosság elvét, túllépte a különleges jogrendi hatáskört, és sérti a munkavállalók munkabeszüntetéshez való jogát.

Álláspontjuk szerint a sztrájktörvényben előírt „még elégséges szolgáltatás” intézménye eleve korlátozza az alaptörvényben biztosított sztrájkjogot. A sztrájkjog további korlátozását jelenti, hogy a még elégséges szolgáltatás tartalmát és felételeit az egyeztető eljárást, illetve az esetleges nemperes eljárást megelőzve, rendelet határozza meg, kiüresítve ezzel a megállapodásra irányuló egyeztető tárgyalást és megállapodás hiányában a bírósági nemperes eljárást.

EU Jog online

Ha a sztrájk alatti még elégséges szolgáltatás azonos a közfeladat zavartalan ellátásával, akkor a sztrájk érzékelhetetlenné válik, holott a sztrájkjog akkor töltheti be alkotmányos rendeltetését, ha a munkaadó rendeltetésszerű működését megzavarja, fennakadáshoz vezet: így nyer értelmet a kollektív nyomásgyakorlás, mint a sztrájkjog lényegi eleme – írták. A beadvány kitér arra is, hogy a rendeleti előírások és a járványügyi veszélyhelyzet között kevés összefüggés van.

A kormánnyal közös sztrájkbizottságban tárgyaló két szakszervezet, a PDSZ és a PSZ bízik abban, hogy az Ab mielőbb megsemmisíti az alaptörvénysértő rendeletet, és ezzel a közoktatásban is lehetővé teszi a munkavállalói nyomásgyakorlásra alkalmas, érzékelhető sztrájk megtartását. A cél a jelentős béremeléssel és a munkaterhek csökkentésével az immár „tragikus mértéket öltött szakemberhiány” enyhítése és hosszú távon a mindenki számára elérhető, használható tudást biztosító oktatás és színvonalas óvodai nevelés biztosítása – áll a két szakszervezet közleményében.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. november 22.

Aláírták a négyoldalú megállapodást az igazságügyi reformhoz kapcsolt béremelésről

A négyoldalú megállapodás alapján a bírák és az igazságügyi alkalmazottak 2025. január 1. és 2027. január 1. között három ütemben kapnak béremelést. Így 2027-re a bírák az átlagos jövedelme 48 százalékkal, a bírósági titkároké és fogalmazóké 82 százalékkal, míg a bírósági tisztviselőké 100 százalékkal emelkedhet. 

2024. november 22.

Feltárták a szervezett bűnözés trendjeit

A szervezett bűnözés elleni aktuális rendészeti feladatokról, a szükséges nemzetközi együttműködésekről, az online világ térhódításáról, valamint a szervezett bűnözés áldozatairól is szó esett a Nemzeeti Közszolgálati Egyetem rendészeti eszmecseréjén – olvasható a ludovika.hu-n.