Az Alkotmánybíróságon támadta meg a civil törvényt az LMP


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvény megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól az LMP abban a beadványban, amelyet a párt társelnöke kedden nyújtott be a testülethez.


Hadházy Ákos a hatvan képviselői aláírással támogatott kérelem beadása előtt azt mondta, hogy a jogszabály nem az átláthatóságot segíti, hanem ehelyett egy „narancssárga csillaggal jelöl meg bizonyos szervezeteket”.

A politikus szerint a törvény nem teljesíti a jogbiztonság feltételeit, mert nem határozza meg egyértelműen, hogy mit jelent a külföldről érkező támogatás.

A jogszabály diszkriminatív is, mert nem vonatkozik a sport-, a párt és az egyházi alapítványokra – jelentette ki, hozzátéve, a törvény a véleménynyilvánítás szabadságát is veszélyezteti.

Hadházy Ákos a törvényben kilátásba helyezett szankciókat, például a civil szervezetek feloszlatásának lehetőségét is indokolatlannak és alkotmányellenesnek nevezte.

Ferenczi István, az LMP országos elnökségének tagja azt mondta, hogy a „megbélyegző” jogszabály hatalomtechnikai szempontból jó lehet a Fidesz-KDNP számára, de rövid, közép és hosszú távon is káros az országnak. A módosítás azokat a szervezeteket is megbélyegzi, amelyek az államtól vesznek át feladatokat, ahogy azokat is, amelyek felhívják a figyelmet a hatalmat gyakorlók gyengeségeire, tévedéseire – tette hozzá.

(MTI)

 

 


Kapcsolódó cikkek

2024. október 30.

Parlament előtt a 2025-ös adócsomag

A kormány két lépésben megduplázná a családi adókedvezményt, 2 évvel meghosszabbítaná a kedvezményes, 5 százalékos lakásáfát, és kivezetni készül több különadót is. Parlament előtt az adócsomag.

2024. október 30.

NMHH: Ismerik, sokszor mégsem védekeznek a közösségi média veszélyei ellen a fiatalok

A serdülő lányok mintegy fele érzi magát kevésbé szépnek a közösségi médiafelületeken látottak hatására, mert sokukban nem tudatosul, hogy az online tér gyakran hamis valóságképet tár eléjük – egyebek mellett erre mutatott rá a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kutatása, amely a 13–16 éves kamaszok közösségimédia-használati szokásait vette górcső alá.