Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvény megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól az LMP abban a beadványban, amelyet a párt társelnöke kedden nyújtott be a testülethez.
Hadházy Ákos a hatvan képviselői aláírással támogatott kérelem beadása előtt azt mondta, hogy a jogszabály nem az átláthatóságot segíti, hanem ehelyett egy „narancssárga csillaggal jelöl meg bizonyos szervezeteket”.
A politikus szerint a törvény nem teljesíti a jogbiztonság feltételeit, mert nem határozza meg egyértelműen, hogy mit jelent a külföldről érkező támogatás.
A jogszabály diszkriminatív is, mert nem vonatkozik a sport-, a párt és az egyházi alapítványokra – jelentette ki, hozzátéve, a törvény a véleménynyilvánítás szabadságát is veszélyezteti.
Hadházy Ákos a törvényben kilátásba helyezett szankciókat, például a civil szervezetek feloszlatásának lehetőségét is indokolatlannak és alkotmányellenesnek nevezte.
Ferenczi István, az LMP országos elnökségének tagja azt mondta, hogy a „megbélyegző” jogszabály hatalomtechnikai szempontból jó lehet a Fidesz-KDNP számára, de rövid, közép és hosszú távon is káros az országnak. A módosítás azokat a szervezeteket is megbélyegzi, amelyek az államtól vesznek át feladatokat, ahogy azokat is, amelyek felhívják a figyelmet a hatalmat gyakorlók gyengeségeire, tévedéseire – tette hozzá.
(MTI)
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
